Szent István Egyetem
KAROK
A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN
GYORSKERESÉS
A SZIE OLDALAIN

  Esélyteremtés,hatékonyság, minőség

  A 2001/2002-es tanév köztársasági ösztöndíjasai

  Egyetemi várost kell építeni az évtized végére

  Nagyállatklinika: Kérem a következőt

  Felsőfokú szakképzéstől egyetemi diplomáig

  Októberben rendkívüli ülésen tárgyalja az ET a karok gadasági helyzetét

  Belső Ellenőrzési Igazgatóság

  Bizottság a minőségért

  Felnőttképzési központ alakul

  Magyarország kiváló Sapard programot készített

  Szent István Egyetemi Napok 2001

  Kalandozás a Fogarasi havasokban

  Sikeresnek bizonyult a Kertészeti Nyári Egyetem is

  Fókuszban a parlagfű

  A parlagfű terjedésének és térhódításának okai

  Sajtó hajtás

  Fakanalas horgászok

  Gazdaság és polgárosodás

  Nemzetiségek felnottoktatási konferenciája Jászberényben

  Fórum a népfőiskolákról

  Másodszor Gödöllőn Európa állattenyésztői

  Mátrai képek

  A környezetvédelmi bizottság nyilvános ülése Gödöllőn

  Szigorúan ellenőrzött vonalak

  Tájépítész hallgatók a bécsi Duna part rendezési pályázatán

  Eleink állatai

  Rackova dolina

  Hát ha volna munka...

  Tanuljuk a mesteséget

  Aranyérmesek mestertanárok

  Az Agrár Tehetségért Mozgalom esszéíró pályázatának nyertesei

  Vidéki és helyi újságírás
EGYETEMI
ÚJSÁG III. évfolyam 10-11. szám
 

Fókuszban a parlagfű

A SZIEN egyik legidőszerűbb témájú előadássorozata a Parlagfű mentes urbanizációs gyepek címmel zajlott. Az eszmecsere résztvevői a parlagfűről és kiszorításának lehetőségeiről is tájékozódtak. Ide kapcsolódó írásunkat szerkesztőségünk felkérésére az egyik előadó, dr. Petrányi István egyetemi adjunktus, a Kertészettudományi Kar Növénykórtani Tanszékének munkatársa készítette.

"Ha ördög bújik a növénybe,
gyommá válik nyomban.
Tegyél úgy, mint tették ezt,
a sötét középkorban"

1. ábraNincs Magyarországon még egy gyomnövény, mint a méltán elhíresült parlagfű, melyről annyi tudományos és ismeretterjesztő cikk, illetve kiadvány jelent volna meg az utóbbi időben. Ennek oka, hogy a parlagfű erősen allergén növény. Sajnos a pollen-allergiás megbetegedések száma az utóbbi években robbanásszerűen emelkedett. Becslések szerint ma már közel másfélmillió honfitársunk szenved kisebb-nagyobb mértékben a parlagfű virágporától. Köztudott, hogy az emberi - különösen a nagy megterhelés alatt álló, és legyengült védekező rendszerű - szervezet a mai világban sok mindenre lehet túlérzékeny. A kiváltó tényezők (vegyi anyagok, gyógyszerek, fémek, virágporok, gomba spórák, házipor-atka, rovarcsípés, állati szőrök, egyes ételek) közül a parlagfű pollenje az, ami önmagában is, de legtöbbször a már említett valamelyik allergiát kiváltó megbetegedésre épülve, agresszivitása miatt a többiek fölé emelhető.

A parlagfű (1. ábra), teljes nevén ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) syn: ( Ambrosia elatior L.) a fészekvirágzatúak (Compositae) családba tartozó közepes, vagy nagy termetű, dúsan elágazó egyéves növény. A sárga porzós virágok a hajtások csúcsán fejlődő füzérekben vannak, míg a termős virágok a felső levelek hónaljában ülnek. Szélporozta növény. Egy megtermett növény akár nyolcmilliárd nagyméretű (15-20 mikron) virágporszemet is képes a levegőbe juttatni. Kizárólag magvakkal szaporodik. A magjai tavasszal 6 Co körüli talajhőmérsékleten kezdenek el csírázni és csírázásuk a nyár végéig, ha kisebb mértékben is de folyamatosan tart. Talajban nem válogatós, de előnyben részesíti a gyengén savanyú homok- és vályogtalajokat. Csíranövénye (2. ábra) más gyomnövényekétől a laikusok számára is jól elkülöníthető. Virágzása elhúzódó, július közepétől október elejéig tart. A pollen szóródása augusztusban a legintenzívebb. A növényenkénti magszám a néhány száztól akár a 60000 darabig terjedhet. Rendkívül szapora gyomnövény. Elsősorban a bolygatott területeken tömeges, függetlenül attól, hogy a terület művelt e vagy sem. Hazánk szántóföldjeinek uralkodó, legelterjedtebb gyomja. Megtalálható kalászosokban, kapásokban, zöldségnövényekben és tarlókon. Gyorsan terjed az ültetvényekben is. Más zavart helyeken, mint például a parlagokon, ruderáliákon, utak mentén, továbbá lakókörnyezetben, sokszor hihetetlen mennyiségben található.

2. ábraAz Észak-Amerikában őshonos fajnak Észak-és Dél-Amerika meleg és mérsékelt vidékein mintegy 15 rokonfaja fordul elő. Ezek közül nálunk csak a kúszó rizómájú évelő parlagfűvel (Ambrosia coronopifolia Torr. Et Gray) találkozhatunk. A parlagfű eredeti elterjedési területén a számára kedvező emberi beavatkozások (erdőirtás, talajbolygatások stb.) hatására szaporodott túl és vált gyommá. Először az 1800-as évek közepén különféle mezőgazdasági termékekkel került az újvilágból Európába, ahol ha csak nehezen is de megvetette a lábát. A növény mára már a legtöbb földrészen megtalálható. Kozmopolita.

Jávorka Sándor, a kiváló magyar botanikus a parlagfüvet először 1908-ban Orsován találta meg. Ettől kezdve a növény a hazai botanikusok, Thaisz Lajos, Lengyel Géza, Boros Ádám, Moesz Gusztáv, Tímár Lajos és Priszter Szaniszló látókörébe került. Az országot dél felől támadó növény az 1920-as évek elején átlépve a Drávát felütötte fejét Somogy több uradalmában. Harminc évvel később már a Kisalföld kivételével a Dunántúl egészén megtalálták. 1960-as években a Dunától keletre is kialakultak gócai és a rendelkezésekre álló adatokból tudjuk, hogy a parlagfű megállíthatatlanul nyomult előre az ország egészének a meghódítására.

3. ábraSzántóföldjeinken az elterjedését, és a helyenkénti borítását Ujvárosi Miklós és munkatársai munkáiból ismerhetjük. Az Ujvárosi által 1950-ben megkezdett országos gyomfelvételezést még három követte, amit zömmel a Növény - és Talajvédelmi Központi Szolgálat jogelődjénél, valamint e szervezet megyei állomásain dolgozó szakemberek végeztek. Elhivatott tevékenységüknek köszönhetően a szántóföldeken az eltelt évek során a gyomnövényzetben bekövetkezett változásokat megismerhettük. A parlagfű borítási adatai (3. ábra) országos átlagban az eltelt csaknem ötven év alatt a többszörösére emelkedett. A gyomnövények sorrendjében 1950-ben még csak a 21. helyet foglalta el, de húsz évvel később már a 8. 1988-ban éppen hogy csak lemaradt a "dobogóról" de 1997-ben - sajnos bekövetkezett az, amit a szakemberek talán már előre sejtettek is, - a parlagfű országos átlagban a szántóföldeken az első helyre került. A 6,2 millió ha művelt területből jelenleg 5 millió ha a közvetlenül veszélyeztetett terület (4. ábra). Az országos felvételezések megmutatták, hogy a parlagfű elsősorban a különböző talajokhoz és az eltérő klimatikus viszonyokhoz igazodva, tájegységenként (5. ábra) és helyenként eltérő mértékben van jelen. 1998-as felmérések szerint (6. ábra) a parlagfű a kistermelői területek mintegy 63%-án fordul elő. Ezzel párhuzamosan - bár konkrét felvételezés kevés készült - tapasztalatainkból tudjuk, hogy az előfordulásának gyakorisága és helyenkénti mennyisége az egyéb élőhelyein is növekedett.

4. ábraUrbánus környezetben is jól érzi magát. A felmérések szerint például Budapesten a bevezető utak, valamint külső kerületek családi házainak környéke és nem utolsósorban a lakótelepek elhanyagolt gondozatlan környezete a további terjedés elsődleges forrása

A védekezéseket a különböző termőhelyeihez és a gyomirtandó termesztett növényekhez kell igazítani. Lakó környezetben rendszeres (legalább évi két alkalommal még a virágzás előtt!) kaszálással, kézi gyomlálással irtsuk. A kaszálás (kézi, gépi) a külterületeken is, valamint a különböző állókultúrákban is eredményes. Szántóföldeken a vegyszeres gyomirtás kerülhet előtérbe.5. ábra Parlagfüves területeken ne végezzünk "alibi gyomirtásokat". A technológiákat a parlagfű elleni védelemre kell "kihegyezni". Mezőgazdasági növények közül talán csak a napraforgó gyomirtásánál nehezebb a helyzet, a többi kultúránál hatékonyan lehet védekezni. Zöldségnövények gyomirtásánál amennyiben lehetséges, a vegyszeres kezelést kapcsoljuk össze egyéb mechanikai megoldásokkal is. A különféle gyümölcsültetvényekben a parlagfű elleni védekezés szintén megoldottnak tekinthető.

6. ábraPesszimista jóslat szerint egy mindent elsöprő atomkatasztrófa után csak a csótány és a parlagfű maradna a Földön. Mindennapi munkánkkal el kell érni, hogy a parlagfű az életünkből minél gyorsabban és minél hatékonyabban visszaszoruljon. Ezt az új növényvédelmi törvény különböző paragrafusai is segítik, megadva a parlagfű elleni védekezés jogi lehetőségeit és hátterét.

(KÉSZÜLT A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI KÖZPONTI SZOLGÁLAT ADATAI ALAPJÁN)

   Morgan Hill Consulting 2003 ® Szent István Egyetem Gödöllő