Szent István Egyetem
KAROK
A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN
GYORSKERESÉS
A SZIE OLDALAIN

  A HP modernizálja az egyetem hálózatát

  Nagyobb választási szabadság kell a hallgatóknak

  Köztársasági ösztöndíjasok

  Díszkő

  Informatika

  Mádl Ferenc tanévnyitó köszöntője

  Megkérdeztük a karokat Mérlegen a beiskolázás

  Külföldi tapasztalatszerzés

  Pályázati iroda a Szent István Egyetemen

  Elősegítik a professzori kinevezéseket

  Létszámcsúcs a budai karokon

  Jubileumi diplomások

  A verseny szelektál, mér, ösztönöz az önkormányzati szférában is

  Az EOLSS-enciklopédia gödöllői szerzői

  Ipari park

  A nyugdíj és a hozama

  A Budai Arborétum virágkincsei

  Elhunyt Balogh János akadémikus.

  Hortus Hungaricus

  Mindentudás egyeteme

  Gyalogtúra Erdélyben

  Gólyatábor gólyaszemmel

  Senior vélemény, csak úgy röviden

  Táncos lábú gólyák a "fészekben"
EGYETEMI
ÚJSÁG IV. évfolyam 11. szám
 

A verseny szelektál, mér, ösztönöz az önkormányzati szférában is

Gazdaságfejlesztés a település és a tőke társulásával

A Szent István Egyetemi Napokon a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtani Tanszékének szervezésében tanácskozás zajlott a helyi gazdaságok szerepéről a polgárosodásban és a modernizációban. Előadást tartott dr. Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, dr. Nánási Éva gödöllői címzetes főjegyző, dr. Molnár József egyetemi tanár, dékán, dr. Réti László egyetemi docens és dr. Tömpe Ferenc egyetemi docens. Három hallgató egy-egy településen végzett felmérésének következtetéseit ismertette.

A demokratikus választás elvén működő, a polgárok cselekvő részvételét feltételező önkormányzat a társadalmi intézményrendszer legfiatalabb eleme. A rá vonatkozó ismeretek átadása az egyetemeknek is feladata. Megismerésük nélkül nem igazodhatunk el a társadalmi folyamatokban. A ma már 6000 hallgatót oktató fakultás a jövő egyik meghatározó tényezőjének, erőforrásának tartja a tudást. Fejlesztési stratégiájában fokozatosan erősíti képzésének közgazdasági, társadalomtudományi aspektusát. Számol vele, hogy hallgatói közül sokan ezen a munkaerőpiacon fognak dolgozni.

A kérdés tárgyalásának gazdaságszemléleti indoka az, hogy megnőtt a helyi gazdaság jelentősége. Olyan gazdaságpolitikai kérdésekre keresi a választ a kutatás, hogy hogyan lehetséges gazdasági demokráciát politikai demokráciával együtt megvalósítani. Vizsgálatok tárgyát képezi az is, hogy mit jelent a gazdasági demokrácia. Csupán az erőforrások demokratikus felosztását az állami költségvetési forrásból? Milyen lehetőségei vannak az önkormányzatoknak a forrásokhoz való hozzájutásra, új források megnyitására? Milyen módszerek, stratégiák alakultak ki a gazdaságfejlesztés belső megindítására, önfenntartóvá tételére? Vannak-e közösségfejlesztési feladatai az önkormányzatoknak?

Piacgazdaságban verseny van, a verseny szelektál, mér, ösztönöz. Ezeket a tulajdonságokat az oktatásban dolgozók sem hagyhatják figyelmen kívül, hiszen piacképes diplomát kell adni.

A közigazgatási szakértők szerint távlatosan az önkormányzati rendszer lesz az egyik legnagyobb munkaerőpiac. Jelentősége és fontossága van annak, hogy az oktatásba is minél megalapozottabban, minél szélesebb körben beépüljön a közigazgatás, az önkormányzatok ismerete, mint használható és szükséges tudás és karrierépítési irány.

Az önkormányzat folyamatosan döntési helyzetben lévő szervezetként sokféle kritériumnak megfelelő, praxissal, tapasztalattal és elméleti tudással felvértezett szakemberekre támaszkodik. A jól képzett, korszerű ismeretekkel bíró, a közügyekben is jártas, igényes, minőségre törekvő, kritikai szellemű szakemberek egyéni boldogulásukat is megtalálva jelenhetnek meg az önkormányzatoknál. A döntés előkészítés során arra is figyelni kell, hogy a testületek sokszínűek, sokféle politikai érdekmezőt jelenítenek meg. Ezeket ismerni kell.

Bár a települések nagyfokú önállóságot élveznek, a fejlesztés mégsem elszigetelten történik. Mindinkább élő gyakorlat a vertikális és horizontális együttműködés, a partnerség. Az önkormányzatok gazdaságfejlesztésében követendő szempont és módszer a település és a tőke társulása, a helyi társadalommal való folyamatos párbeszéd, az érintettek bevonása a döntések előkészítésébe, a helyi gazdasági és társadalmi aktivitások megismerése, mozgósítása és hasznosítása. A programozás követelménye kikényszeríti azt, hogy ne egyedi és eseti intézkedésekkel ad-hoc módon döntsenek, hanem a stratégiai célok eléréséhez tervszerű programokat alkossanak, amelyek mind a kitűzött célokat szolgálják, segítik elő. A forráskoncentráció elve szerint a stratégiai célok eléréséhez szükséges feladatokra kell összpontosítani.

Amikor arra a kérdésre keressük a választ, hogy az állam milyen szabályozó szerepet tölt be az önkormányzatok gazdálkodásában, szembekerülünk azzal a dilemmával, hogy önálló hatalmi ág-e az önkormányzati rendszer. A megítélés egyre inkább arra hajlik, hogy igen, az. Az állami szabályozás szerepe mégis óriási.

Az állam és a helyhatóságok közötti erőviszonyok alakulásának tanulmányozása a kiegyezéstől kezdődően és a rendszerváltozás óta is tanulságos feladat. Az önállóság formális maradhat, ha nem jár valós jogosítványokkal és forrásokkal.

Az 1800-as évek harmadik harmadában létrejött közigazgatásban hatalmas szerepet töltöttek be a helyhatóságok. Volt községi vagyon, a helyhatóságok halászati, hídvámszedési jogot gyakoroltak. Az állam felismerte, hogy helyben ésszerűbben, célszerűbb, olcsóbban, jobban is meg lehet oldani egy-egy feladatcsoportot.

A központi hatalom azonban mindig nagyon óvatos volt. Kormányzati jóváhagyás kellett a költségvetés megállapításához és módosításához, a pótadó bevezetéséhez, ingatlanvagyon elidegenítéséhez, kölcsönfelvételhez.

1949/50 fordulójától 1971-ig fel sem merült az önállóság kérdése. A négyszintű közigazgatásai rendszerben az állam rá tudta kényszeríteni akaratát a résztvevőkre.

A rendszerváltozást követő első parlament és kormány 2 hónap alatt zöld utat adott az önkormányzatiságnak. Az önkormányzatok vagyonnal, saját bevételekkel, teljes gazdálkodási szabadsággal működnek és vállalkozhatnak is. Az állami újraelosztás aránya a több mint 60 százalékról 40 százalékra mérséklődött, az állam szerepe tehát egyértelműen csökken az önkormányzatok gazdálkodásának szabályozásában.

Az eszmecsere folytatása azért is indokolt, mert a tanácskozáson megállapították, hogy az Európai Unióban tovább nő az önkormányzatok mozgástere.

B. G.

   Morgan Hill Consulting 2003 ® Szent István Egyetem Gödöllő