Szent István Egyetem
KAROK
A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN
GYORSKERESÉS
A SZIE OLDALAIN

  A HP modernizálja az egyetem hálózatát

  Nagyobb választási szabadság kell a hallgatóknak

  Köztársasági ösztöndíjasok

  Díszkő

  Informatika

  Mádl Ferenc tanévnyitó köszöntője

  Megkérdeztük a karokat Mérlegen a beiskolázás

  Külföldi tapasztalatszerzés

  Pályázati iroda a Szent István Egyetemen

  Elősegítik a professzori kinevezéseket

  Létszámcsúcs a budai karokon

  Jubileumi diplomások

  A verseny szelektál, mér, ösztönöz az önkormányzati szférában is

  Az EOLSS-enciklopédia gödöllői szerzői

  Ipari park

  A nyugdíj és a hozama

  A Budai Arborétum virágkincsei

  Elhunyt Balogh János akadémikus.

  Hortus Hungaricus

  Mindentudás egyeteme

  Gyalogtúra Erdélyben

  Gólyatábor gólyaszemmel

  Senior vélemény, csak úgy röviden

  Táncos lábú gólyák a "fészekben"
EGYETEMI
ÚJSÁG IV. évfolyam 11. szám
 

A Budai Arborétum virágkincsei

Indonéz bambuszkunyhó és bambuszkert a Ménesi úton

A 90-es évek végén Szabados Antal tudományos tanácsadó, agrármérnök önfeláldozó tevékenységének köszönhetően bambuszkertet alapított a Budai Arborétum egy "távoli", árnyas szegletében. A Szabados Antal által akkor írt "alapítólevelet", valamint az FVM üdvözlő sorait most képes kommentárral közöljük a Budai Arborétum virágkincsei sorozatban.

Intézményünk 2000. január 1-jétől államalapító nagy királyunk, Szent István nevét vette fel. A Szent István Egyetem Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének vezetője, dr. Schmidt Gábor professzor felkérésére a nevezetes esemény emlékére felajánlást tettem, hogy - mint a Genetika és Kertészeti Növénynemesítési Tanszék munkatársa - télálló (mérsékeltövi) bambuszkertet létesítek egyetemünk Budai Arborétumában a saját magángyűjteményemből származó, több mint 35 év óta gyűjtött és akklimatizált taxonok felhasználásával.

Az ügy érdekében együttműködés alakult ki a Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék, valamint a Genetika és Kertészeti Növénynemesítési Tanszék között.

Koncepcióm a következő volt. A cél (a Budai Arborétum átnézeti helyszínrajzi térképének 11. és 22. szelvénye által határolt, támfallal védett felső szegletében) tájképi, hangulati, stílusbeli, szisztematikus távol-keleti kertrészlet kialakítása. Ez felhasználja, sőt igényli az észak-keleti támfal-rendszer védelmét, melyet, mint a legnagyobb növekedésű formák (Phyllostachys viridis, Ph. sulphurea 'Robert Young', Ph. bambusoides, Ph, aureosulcata) erdőrészlete karéjoz, a Ménesi úti lépcsősorig záródva.

A saroktól lefelé, sűrűn záródó sövényt a Szüret utcai kerítéssel párhuzamosan tovább húzódó, egyre csökkenő növekedési erélyű, habitusban, szín- és formavilágában attraktív kontrasztot, ugyanakkor harmonikus együttest képező fajok sávja alkotja.

Ebben a "félkaréjban"- mintegy a tájképi centrumban - nagyméretű bambusz-szárakból épített kunyhó, (árnyat adó esőbeálló) adja meg a részlet domináns karakterét, melyre, s melyből kitekintés nyílik a kertrészlet tájképi átlátására. Innen induló keskenyebb, szélesebb sétautak, ösvények létesülnek. A "pihenő" előtti tér és a kertrészlet az alacsonyabb, színesebb, díszesebb levélzetű, szárú, habitusú fajok csoportjainak mintegy labirintusában járható be.

A kőlámpással, stilizált patakmederrel, néhány nagyobb "hagyáskővel" esztétikailag is igényesen megkomponált bambuszkertet végül az arborétum többi részétől azt elhatároló, mégis harmonikus átmenetben összekapcsoló törpebambusz sáv (sövény) zárja. Innen a kertrészlet teljesen áttekinthető, egységes esztétikai, florisztikai és tájegyüttes élményét adja, mely jól tagolt felépítésével egyszerre kínál a szem és a szellem számára is a felüdülést, a távol-keleti harmónia illúzióját, egyben nagyon gazdag élő ismeretanyagot is - látogatói számára.

Az első fázisban (2000 tavaszán) 6 faj telepítésére és a bambusz-kunyhó felállítására került sor. A növényanyag - kertemből történt - szakszerű, kíméletes kiemelése, majd egy héttel később ezek szállítása, eltelepítése az arborétumi gyakorlatok idején történt. Ez egyetemünk hallgatóinak lelkes munkáját dicséri. Szállítóeszközünk soroksári arborétumunk mikrobusza és teherautója volt. A bambuszkunyhót a Karabuka Nádbútor Áruház Kft. munkatársai építették meg, importált (indonéz) alapanyagaik felhasználásával. Mindezek összehangolása, gyors, zökkenőmentes kivitelezése együttműködő tanszékeink vezetői, dr. Schmidt Gábor és dr. Velich István professzorok, valamint a tanszéki munkatársak (dr. Gerzson László, Sütöriné Diószegi Magdolna és jómagam) munkálkodásának eredményeként született meg.

A második fázisban további 10-15 fajt kívánok telepíteni - későbbiekben is a gyűjtemény bővítése a cél!!!

A gyűjtemény gyarapítási perspektívája már a következő szezonokban mintegy 45-50 fajból álló együttes.

Harmadik lépcsőben szeretném megvalósítani - amikorra az első és második telepítés, mintegy beállva "mutatni kezdi magát" (ez a következő tenyészidőszakokra prognosztizálható) - a bambuszkunyhó előtt elterülő patakmeder-, hagyáskő-, élősövény-, bambuszlabirintus alkotta tájképi kompozíció kialakítását. Felülről lefelé, illetve a saroktól kifelé haladva a már eltelepített állományt nem háborgatva, egyben a folyamatos bővítés, terjeszkedés lehetőségét is biztosítva, szisztematikus tervezéssel, munkával lehet és kell a célul kitűzött nemzetközi jelentőségű, látványosságú gyűjteményt megvalósítani.

Szabados Antal

agrármérnök, tud. tanácsadó

*

Kivonat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Hivatala elnökének üdvözlő soraiból (Budapest, 1999. október):

"Örömmel értesültünk egyetemük két tanszékének, - a Dísznövénytermesztési és Dendrológiai valamint a Genetika és Kertészeti Növénynemesítési Tanszékek között tervezett támogató együttműködésről.

A gondolat, melyet a Genetika és Kertészeti Növénynemesítési Tanszéken Szabados Antal munkatársuk tervez, mely szerint - egyetemük Budai Arborétumában - hidegtűrő bambuszfajokból kíván gyűjteményt létrehozni; újszerű, több szempontból is értékes kezdeményezés.

A tervezett helykijelölés a nemzetközi jelentőségű, látványosságú gyűjtemény számára, a fajok bemutatására, tanulmányozására, kutatási bázis kialakítására alkalmas és az ügyhöz méltó, szakmailag indokolt.

A telepítendő növényanyag egyediségét, jelentőségét, gazdag fajszámát, kuriozitás jellegét - és mert sok évtizedes termesztői tapasztalattal szelektált, hazai viszonyainkhoz akklimatizált taxonokról van szó - támogatásra méltónak ítéltük meg. Ezért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Hivatala a "Bambusz Botanikus Kert" megvalósítását örömmel üdvözli, támogatja. Eredményes munkájukhoz jó erőt és egészséget kíván"...

Üdvözlettel:

Barátossy Gábor

elnök

   Morgan Hill Consulting 2003 ® Szent István Egyetem Gödöllő