Szent István Egyetem
KAROK
A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN
GYORSKERESÉS
A SZIE OLDALAIN

  Versenyképességünk függ az együttműködésünktől

  Az állatorvosok hármas feladata

  Fürtökben lógtak a hallgatók a fórumon

  Standon a "Gyöngyösi Főiskola"

  Választás a Mátraalján

  Rektori tea a Kulturális misszióval

  Anyanyelvápolás

  Konferencia az Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Karon

  Elhárulnak a Gödöllői Ipari Park előli akadályok

  Hornok László székfoglaló előadása

  Almanachban mutatják be tevékenységüket

  Dr. Szabó Béla

  Lovas nyári egyetem

  Meghívás Firenzéből

  Gép-ész jutalom

  Beszélgetés Balogh János akadémikussal

  Tömeg nélküli farsang

  Egy (volt) kábítószeres naplója

  Kiadványok, rendezvények kommunikáció


  Kert a kastélykertben

  Elejét is, végét is átrendezték

  AIESEC

  Arany Titán-díj lapunk főmunkatársának

  Legendás tanároktól az ifjú reménységekig

  Garanciát akarnak Élő lánc Budán

  Tea Gödöllőn
EGYETEMI
ÚJSÁG IV. évfolyam 3. szám
 

A függetlenség és a szabadság a legfontosabb
Beszélgetés Balogh János akadémikussal

A Szent István Esték február 26-i rendezvényének dr. Balogh János akadémikus volt a vendége, akit dr. Schulek Ágoston, az egyetem sportigazgatója, a program házigazdája köszöntött. Kevesen gondolnák, hogy a neves professzor egy hete ünnepelte 89. születésnapját, hiszen ma is teljes aktivitással vesz részt a tudományos és a közéletben. A Kossuth- és Széchenyi-díjas, legutóbb a Corvin Lánccal kitüntetett tudós Beszéljünk a jövőről! címmel tartott előadást. Lapunknak ezt követően nyilatkozott.

- Professzor úr említette, mennyire büszke a Corvin Láncra...

- Ez igen nagy jelentőségű elismerés. A díj újjászületésével kapcsolatosan arról a kormányzati törekvésről van szó, amely igyekszik kapcsolatot találni a múlt értékei felé. Így több mint fél évszázadnyi kényszerű szünet után ismét odaítélték ezt az elismerést. Egyidejűleg tizenkét személy birtokolhat Corvin Láncot, ha valaki meghal, akkor újabb kitüntetett kerül ebbe a társaságba. A tulajdonos nevét rávésik a láncra; negyedik gazdája után múzeumba kerül az ereklye.

- Elhangzott, hogy az ország sorsát, jövőjét a vidék dönti el. A SZIE a vidék egyetemeként határozta meg magát...

- Mindig szívesen jövök erre az egyetemre: akármilyen részletről beszélek egy agrárszakemberrel, ő közben mindig az egészet tartja szem előtt. A gödöllői egyetem érdeme is, hogy az agráriumban kitűnően képzett fiatalok jelentek meg. Olyan szakembereink vannak, akik fenn tudják tartani a hazai mezőgazdaság kiemelkedő színvonalát, megoldják a problémákat és élni fognak a lehetőségekkel. Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy az agyonvegyszerezett, agyonöntözött tömegtermelés zsákutca. Nem is olyan régen, néhány évtizeddel ezelőtt a tarlót még hagyták kivirágozni, erről származott aztán a tarlóméz. A sáskákat pedig a pulykákkal szedették össze. Az ilyen pulykának különösen jó íze volt, hiszen természetes táplálékon nevelkedett - de a londoni kereskedőkkel azt hitették el, hogy dióval hizlalták... Egyébként végeztem ezzel kapcsolatban vizsgálatokat: júliusra akár kétszázötven kilogrammnyi sáska is képződhet egy hektáron. Tehát vannak lehetőségeink, ez csak egy a nagyon sok közül.

- Előadásában utalt arra, hogy a világ jövője szempontjából döntő fontosságú a környezetkímélő energiafelhasználás. Magyarországon melyek a legsürgetőbb feladatok?

- Előtérbe kerül az energiatermelés decentralizálása. Ma már nem emlékeznek arra, hogy amikor hazánkban terjedni kezdett a villamos energia felhasználása, akkor senki sem gondolkodott nagy erőművekről. Az akkori feltalálók sok kicsiny centrálét terveztek, ahogy kisebb folyókon is épültek kicsiny vízierőművek. Ma már egyre markánsabban jelenik meg az az álláspont, amely szerint, ha bármit centralizálunk, abból a nagytőkének lesz profitja - a fogyasztónak pedig a decentralizáció kedvez. A globalizáció-ellenes tüntetések is ebben a szellemben zajlanak. Magyarországon nagy jövője van az ökológiai gazdálkodásnak és vannak ehhez illeszthető energiatermelő eljárások. Másfelől mindent meg kell tenni a környezetet semmilyen formában sem károsító energiaforrások kiaknázásáért és ugyanilyen jelentős a takarékosság. Hogy mást ne mondjak, többet kell gyalogolni, kerékpározni a járműveken való utazás helyett. Gondoljunk arra, hogy nem is olyan régen még teljesen természetes volt, ha egy gyerek kilométereket gyalogolt az iskoláig.

- Szó volt arról, hogy egy éghajlati katasztrófa felé haladunk. Figyelembe véve Magyarország domborzati és vízrajzi viszonyait, hogyan mérsékelhetjük ennek a hatását?

- A világ számos területén az intenzív öntözés következményeként a talajvíz kritikus mélységekbe süllyedt. A vízbázisra tehát valóban nagyon oda kell figyelnünk. Sok olyan terület van hazánkban, amivel akkor sáfárkodnánk a legjobban, ha feltöltenénk, és azután gazdálkodnánk az így tárolt vízzel.

- Az ökológiai szemléletben fontos szerepet kap az önfenntartó gazdálkodás is...

- Ha egy kisebb térség, mondjuk egy hazai kisváros és környéke a saját szükségleteire megtermelné mindazt, ami helyben előállítható, akkor nem kényszerülne arra, hogy az importért cserébe exportáljon olyan agrárterméket, amin kicsi a haszon. Ez aztán messzire vezet, mert ha megvalósulna az említett eset, akkor ki lehetne kerülni bizonyos kamatterheket is. A legjobb magyar export egyébként a szellemi termék - aminek már több száz éves hagyományai vannak.

- Pályája során mi volt önnek a legfontosabb?

- 1935-ben doktoráltam. Kínáltak állást az Agrár-botanikai Tanszéken, amit nem fogadtam el. A gazdasági válság idejét éltük, így joggal tartottak őrültnek ezért, de én zoológiával akartam foglalkozni. Bent maradtam a kollégiumban felügyelőnek; ahol kaptam egy szobát és százöt pengőt. A kezdő tanársegédi fizetés ugyan kétszáz pengő volt, de így foglalkozhattam napközben a zoológiával. Tehát már akkor megtapasztaltam, hogy a függetlenséget mindig pénzen kell megvenni. Oktalan az olyan ember, aki azért dolgozik látástól vakulásig, hogy lomokat vásároljon - mert a fogyasztási javakból lom lesz, nem is túl sokára. Én már akkor is úgy gondolkodtam: számomra mindennél többet ér, hogy független és szabad vagyok.

Radó Gábor

   Morgan Hill Consulting 2003 ® Szent István Egyetem Gödöllő