Szent István Egyetem
KAROK
A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN
GYORSKERESÉS
A SZIE OLDALAIN

  Befejeződött az egyetem harmadik tanéve

  Szent István Előadás

  Tudás és erkölcs

  Dr. Szendrő Péter rektor tanévzáró gondolatai

  Nagyváthy János-díjasok

  Aranydiplomások

  Gödöllői Gazdanapok

  Integrációt vetőmagtól az értékesítésig

  Összkomfort a kollégiumban?

  Támasz-pont a művelődési központban

  Egy lépcső előre

  Együttműködik az ÁSZ és az egyetem

  Gödöllőn találkoznak a világ pelekutatói

  Dr. Csepregi Pál

  Környezetvédelmi pályázat

  Fordulat a könyvpiacon

  Ökológia - termesztés-ökológia

  Mezőgazdasági kultúránk bécsi emlékhelye

  Meg kell találni a közös piaci érdekeket

  Tanévzáró juniális Babatvölgyben

  Rajtkövön a megújuló energiaforrások

  Ajándék Esztergomból

  Felmérés az agrárértelmiségről

  A táj változásai a Kárpát-medencében

  Tanszálloda és borlovag avatás Gyöngyösön
EGYETEMI
ÚJSÁG IV. évfolyam 9. szám
 

Felmérés az agrárértelmiségről

A magyar agrárértelmiségről eddig megjelent írások sok vonatkozásban rávilágítottak az ágazat problémáira és az agrárértelmiség helyzetére. Egy megközelítően átfogó helyzetképet rögzített a Gödöllői Egyetem Volt Diákjainak Baráti Egyesülete (GEDBE) 1997-2001-ig végzett felmérése, amiről dr. Vajdai Imre nyugalmazott egyetemi docens összefoglalója alapján számolunk be.

Az eddig kiképzett agrárszakemberek száma

Az agrár-felsőoktatásban az Agrárszakoktatási Intézet adatai alapján 1960-2000-ig képzettek összes létszáma a nappali egyetemi és főiskolai képzésben 64.524 fő, a felsőfokú technikumokban 9883 fő. Ez összesen 74.407 fő.

A levelező oktatásban teljes tanulmányi időben l5.747 fő, kiegészítő képzésben 10.472 fő, felsőfokú technikumban 4.922 fő végzett. Ez összesen 31.141 fő. Vagyis valamennyi szakmai ágazatot beleértve az eddig kiképzettek összes száma 105.548 fő.

Természetesen ez a szám lényegesen csökkenhet, ha levonjuk a nyugdíjasokat. Az aktív munkaidő határát pontosan meghúzni nem lehet, mert van, aki tovább dolgozik, míg más egyéb okból előbb hagyja el a pályát. Mindezek figyelembevételével a végzés alsó határát 1964-ben meghúzva a nappali felsőfokú végzettségű szakemberek száma 68.906 aktív főre csökken, a levelező és tanfolyamos tagozatosoké pedig 29.976 aktív főre apad. Jelenleg tehát úgy számolhatunk, hogy 98.882 aktív felsőfokú képzettségű mezőgazdasági, erdészeti halászati és egyéb szakember van hazánkban.

A magyar agrárértelmiség életkörülményei, életminősége

A feldolgozást 1953-tól 10 évenkénti szakaszokban adjuk közre 2000-ig. Így nyomon követhető a mezőgazdaságban végbemenő változásokkal együtt a korosztályok mozgása és helyzete is.

Az 1953-60-as években a szakemberek közül a termelésben dolgozott 32-33%; a különböző szakintézményekben 24-26%, az oktatásban és a kutatásban 27-28%, ami összesen 84-85% tesz ki. Az egyéb intézményekben 15-16% talált munkát. Az 1991-2000-es években a termelésben dolgozók aránya 12-13%, a szakintézményekben dolgozóké 19-20%, az oktatásban és kutatásban elhelyezkedőké 9-10%. Az egyéb intézményekben 15-16%-ról 35-36%-ra nőtt az arány. A vállalkozók aránya 19-20%, a munkanélkülieké 12-13%.

A korábbi vizsgálatok eredményeit kiegészítve azt a kérdést is feltették, hogy miért választották az agrárpályát. A válaszok megoszlása: szakmai hivatásból 48%, csak diplomaszerzés céljából 14%, szülői hagyományból 1%, környezeti hatásra 23%, egyéb hatásokra 14%.

E kérdések mélyebb elemzésére is szükség lehet a következők miatt. A hazai agrárgazdaság megváltoztatása, a termelés szerkezete nagymértékben befolyásolja a képzés mennyiségét, minőségét, struktúráját és idejét. Változóban van a hallgatóság szociális összetétele is. Addig, amíg a rendszerváltozás előtt a hallgatók létszámának nagyobbik része vidéki volt - beleértve a vidéki városokat is - manapság már nem csak a mezőgazdasággal foglalkozók köréből, hanem az úgynevezett közép- és felsőbb rétegek gyermekei közül is sokan ezt a pályát válasszák.

Megvizsgálták, hogy hogyan alakult a gazdálkodó agrármérnökök birtoknagysága.

A birtokkategóriák: 10-30, 30-50, 50-100, 100-300, 300-500, 500- hektár. A megoszlás 41, 12, 20, 18, 4, 5 százalék. A bevallott adatok alapján készült kimutatás szerint a 10-30 hektáros gazdálkodók aránya a legnagyobb. Az 500 hektárnál nagyobb birtokkal rendelkezők aránya viszonylag alacsony, 5 %.

(folytatjuk)

   Morgan Hill Consulting 2003 ® Szent István Egyetem Gödöllő