Szent István Egyetem
KAROK
A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN
GYORSKERESÉS
A SZIE OLDALAIN

  Befejeződött az egyetem harmadik tanéve

  Szent István Előadás

  Tudás és erkölcs

  Dr. Szendrő Péter rektor tanévzáró gondolatai

  Nagyváthy János-díjasok

  Aranydiplomások

  Gödöllői Gazdanapok

  Integrációt vetőmagtól az értékesítésig

  Összkomfort a kollégiumban?

  Támasz-pont a művelődési központban

  Egy lépcső előre

  Együttműködik az ÁSZ és az egyetem

  Gödöllőn találkoznak a világ pelekutatói

  Dr. Csepregi Pál

  Környezetvédelmi pályázat

  Fordulat a könyvpiacon

  Ökológia - termesztés-ökológia

  Mezőgazdasági kultúránk bécsi emlékhelye

  Meg kell találni a közös piaci érdekeket

  Tanévzáró juniális Babatvölgyben

  Rajtkövön a megújuló energiaforrások

  Ajándék Esztergomból

  Felmérés az agrárértelmiségről

  A táj változásai a Kárpát-medencében

  Tanszálloda és borlovag avatás Gyöngyösön
EGYETEMI
ÚJSÁG IV. évfolyam 9. szám
 

A táj változásai a Kárpát-medencében

Közigazgatási és politikai határok feldarabolhatják, mégis egységes a benne élők számára a Kárpát-medence. Ezt igazolták a közelmúlt környezetszennyezései is. Különösen érdekes témakör a táj, beleértve az épített környezet változásainak a végigkísérése akár több ezer év civilizációinak nyomon követésével.

Az egyetem gödöllői kampuszán a negyedik tájtörténeti konferenciát rendezték e témában lapzártánk után, július 2-4-ig. Dr. Füleky György egyetemi tanár, rektorhelyettes, a tanácskozás tudományos bizottságának az elnöke köszöntőjében arról is szólt, hogy időszerű feladat a Kárpát-medencei táj történeti fejlődésének monografikus feldolgozása. Sokféle tudományterület kutatóinak adhat feladatot a Duna, a tanyavilág, az utak és vasutak, a fasorok és kerítések ilyen szemléletű feldolgozása is.

Az első, a Beregi újjáépítések című előadásban Túri Attila, a budapesti Triskell Épülettervező Kft. építésze azt a folyamatot vázolta fel, amely a tavalyi árvíz következtében lehetővé tette Tisza menti településeken a táj hagyományainak megfelelő építészeti stílus visszatérését.

Összesen 750, 40-110 négyzetméter alapterületű ház épült újjá, s a tulajdonosok elfogadták a régi módit. Ezt az is elősegítette, hogy a víz elmosta lakások felében nem volt fürdőszoba, az újabbakban természetesen ezt is kialakították. Bár ezekbe a lakásokba központi fűtést szereltek, lehetőséget hagytak a vaskályhával történő fűtésre is, minden szobához raktak kéményt.

Hasonlóan érdekfeszítő előadásban számolt be a százhalombattai bronz-kori település és környezetének változásairól Vicze Magdolna, a Matrica Múzeum régésze. Több ezer év kultúráinak emlékeit tárhatták fel az iparvárosban.

B. G.

   Morgan Hill Consulting 2003 ® Szent István Egyetem Gödöllő