Szent István Egyetem
KAROK
A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN
GYORSKERESÉS
A SZIE OLDALAIN

  Ketten pályáznak a rektori feladatra

  Határtalan átjárhatóságot!

  36 tagú lesz az új ET

  Dr. Bánházi Gyula emlékére

  Új szaktervek

  Az Egyetemi Tanács állásfoglalása

  A HÖK véleménye

  Tankönyv nívódíjak

  Humán erőforrás fejlesztés

  Szilárd Leó Professzori Ösztöndíj

  Megnyílik az MTI archívuma

  1%

  "Eredményeimet csapattal értem el"

  "Vezetői hitvallásom a partnerség"

  "A műszaki képzés került ki győztesen"

  "A szellemi tőkénket megvédtük"

  Elhunyt Lakatos Tibor

  Hol van az értékbátorság?

  Tehetséggondozás a tudományos diákkörökben

  Erőt ad a magyar tudományosságnak

  Aranyérmesek, mestertanárok

  Ismeretlen epizód Erzsébet királyné életéből

  "Kis létszámmal minőséget!"

  Gondolatok az európai dékánok konferenciájáról

  "A közgazdaságtan gyakorlatorientált tudomány"

  Befejezte munkáját a Tanyakollégium

  Buda Ferenc: Himnusz haza

  Ki védje a hont?

  Mit kovácsolnak Üllőn?

  Debrecenbe kellett menni

  Akit a kajak választott

  Csipkerózsika ébredezik

  Táborok

  Dékáncsúcs

  Nemcsak elképzelték...
EGYETEMI
ÚJSÁG V. évfolyam 11. szám
 

Ismeretlen epizód Erzsébet királyné életéből

Biográfusai nem sokat foglalkoztak Erzsébet királyné bajorországi gyerekkorával, elintézik néhány odavetett mondattal. Kedves kis vadócnak ábrázolják, aki nem szeretett tanulni, inkább a falusi gyerekekkel horgászott a Starnbergi-tóban és sokat lovagolt, barangolt. Szülei - állítólag - nem is fordítottak különösebb gondot a nevelésére. Az egyik szerző, Praschl-Bichler legutóbb megjelent könyvében (Sisi, a fitnesz és a fogyókúra királynője) már odáig megy, hogy a "legrosszabb" tanulóként mutatja be, aki a "későbbi években sem sokat fejlődött szellemi értelemben."

E meghökkentő, bántóan hamis véleménynek éppen az ellenkezője igaz! Kortársai közül például II. Vilmos császár a legműveltebb asszonynak tartotta, akivel valaha is találkozott és kijelentette: "egyike az évszázad legvilágosabb és legtárgyilagosabb politikai gondolkodású uralkodó feleségeknek."

Verseiből is árad a szellemi gazdagság, a magas színvonalú műveltség. Öt (hat?) nyelven beszélt; jól ismerte a történelmet, a földrajzot, az irodalmat, többen Heine-szakértőként tartották nyilván. Szépen rajzolt, zongorázott, citerázott, természettudományi érdeklődésére pedig az alábbi történet világít rá.

Erzsébet nem járt nyilvános iskolába. Ilyen széles körű műveltségre csak úgy tehetett szert, ha a fejlődését meghatározó gyerekkorban, a családi környezetben, jó alapokat kapott. Apja, Miksa herceg a müncheni egyetemen tanult, a legidősebb fiú, Lajos szintén. A középső, Károly Tivadar híres szemorvos lett, a legkisebbik pedig, tudásszomjtól hajtva, apjuk 27 ezer (!) kötetes könyvtárában bújta a könyveket és a mappákat. Innen kapta becenevét: Mappácska. A lányok jó házitanítóktól sajátították el a szükséges ismereteket.

A legközelebbi rokonság, a Wittelsbach királyi ház uralkodói sokat tettek országuk felvirágoztatásáért. I. Lajos király nagy műpártoló volt - amit egy kissé túlzásba is vitt: egy táncosnő, Lola Montez "támogatása" a trónjába került 1848-ban, s ebben a müncheni egyetemi diákságnak is része volt. (1)

Fia, II. Miksa király a müncheni egyetem fejlesztéséért fáradozott sokat, igyekezett a diákok követelésének eleget tenni: megháromszorozta az egyetem dotációját, bővítette a régi intézeteket és újakat építtetett, továbbá a legkiválóbb tudósokat csalogatta oda. A legnagyobb "fogása" kétségtelenül az akkor már világhírű vegyészprofesszor, Justus Liebig (1803-1873) volt, akit 1852-ben sikerült megnyernie. A szerves kémia nagy úttörője kutatásainak középpontjában a táplálkozás állt - növényé, állaté, emberé. A tudománytörténet a XIX. század közepének egyik (ha nem a) legkiválóbb tudósaként tartja nyilván, aki az élő és élettelen természet sok titkát fedte fel. Számtalan felfedezésével, találmányával nem csupán a kémikusokat tartotta lázban, hanem az orvosokat, patikusokat csakúgy, mint a mezőgazdaság szakembereit és az élelmiszeripar menedzsereit. (2)

A bajor főváros értelmiségi rétege nagy tisztelője volt Liebignek, ő pedig vállalkozott arra, hogy tanfolyamon ismerteti a kémia újdonságait. Esetenként más tudósok is tartottak előadásokat művészeti, irodalmi stb. témakörből. Ezekre az előadásokra főleg a nőket invitálta Liebig, mert igazságtalannak tartotta, hogy ők nem látogathatják az egyetemeket.

A Wittelsbach család mindkét ágának, a királyinak és a herceginek több tagja - közöttük Miksa herceg két leánya, Ilona és Erzsébet (3) - szorgalmasan látogatták az egyetem új kémiai előadótermében az előadásokat és ott voltak 1853. április 9-én azon a kísérleten is, amelyen az egyik asszisztens hibájából egy üveg felrobbant. A professzor a karján és a combján sebesült meg, Terézia anyakirálynét a bal arcán, Leopold herceget (4) a feje búbján érték a szilánkok, két grófné kisebb karcolásokat szenvedett. Ilona és Sisi, akik valószínűleg a második padsorban ültek, nem sebesültek meg.

Nagy lett a riadalom, de - az anyakirályné nyugodt magatartásának köszönhetően - pánik nem tört ki. Maguk a sérültek nyugtatták meg a halálra vált professzort. Terézia még aznap elküldte orvosát Liebighez, az idős Lajos exkirály meglátogatta a professzort, Mária királyné teán látta vendégül, Miksa herceg pedig április 18-án ebédre hívta meg.

Liebig előadásai ősszel folytatódtak, ezeken azonban Erzsébet már nem vett részt, mert augusztusban eljegyezte Ferenc József (5). Liebig professzortól szerzett ismereteinek azonban később hasznát látta.

Liebig a hús vizsgálatával sokat foglalkozott, s megállapította, hogy a főzéssel sokat veszít táperejéből. Ezért a professzor nyers húsból olyan leves készítésének a receptjét dolgozta ki, amely megőrzi a hús minden értékét és igen alkalmas - akár egyedüli táplálékként fogyasztva - gyenge gyomrú betegek felerősítésére. E "titokzatos" húslevest iktatta diétás étrendjébe a későbbiekben Erzsébet királyné.

Dr. Walleshausen Gyula

 

Jegyzetek

1. I. Lajos, Erzsébet anyjának, Ludovikának a féltestvére. Lola Montez írországi születésű (apja skót, anyja spanyol) híres kalandornő 1846-ban tűnt fel Münchenben és hamarosan a király barátságába férkőzött, amit a polgárság nem nézett jó szemmel, s az utcára vonult - az egyetemi diáksággal együtt. A német diákmozgalom a napóleoni idők óta igen élénk volt, s az egyesületek - egymással is szemben állva - beleszóltak a politikába. Lola ezt kihasználva testőrséget szervezett maga köré a Palatica egyesületből kizártakból, s még azt is elérte, hogy 1849. február 9-én a rektor - legfelsőbb utasításra - kénytelen volt az egyetemet bezárni. Az eredmény: hatalmas tüntetés, ami csak I. Lajos lemondásával ért véget. Forradalom nem tört ki, az öt diákegyesület megnyugodott és - jó müncheni szokás szerint - a sörházba vonult. A nyugalom helyreállt.

2. Születésének 200. évfordulóját a Német Szövetségi Köztársaság Liebig évnek nyilvánította és Giessenben, Gödöllő testvérvárosában ünnepségsorozat keretében emlékeznek meg a nagy tudósról. Cikkünk dr. Füleky György professzor és dr.Walleshausen Gyula történész Liebig hatása a magyar tudományra c. előadása egy részének magyarra átültetett és kissé bővített változata

3. Akit ekkor még Sisinek szólítottak, hiszen csupán 15 éves volt

4. Majdan Erzsébet leányának, Gizellának a lesz az apósa

5. Ekkor már Majláth János professzor történelemre oktatta

   Morgan Hill Consulting 2003 ® Szent István Egyetem Gödöllő