Szent István Egyetem
KAROK
A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN
GYORSKERESÉS
A SZIE OLDALAIN

  Elismerés dr. Romány Pálnak

  A Szent István Egyetem új tanácsának összetétele

  Dr. Molnár Józsefet választotta a SZIE rektorának az Egyetemi Tanács

  Mezőgazdász intelem

  Születésnapi jubileumi ülés

  Vezetői megbízásokról döntött az Egyetemi Tanács

  Stratégiai elgondolás a szenátus előtt

  A kari tudományos diákköri konferenciák eredményei

  Zöld Forgatag 2003

  A csúcsra különböző utak vezetnek

  Száz év, ezermilliárd forint

  Felsőoktatási vásár

  Hazám hazája, Európa

  Pályázati felhívás

  Meghívó doktori védésre

  Pályázati felhívás

  Felhívás

  Amit az új évtől várnak a hallgatók

  Falu-hazám

  A névviselés szabályozása - új névformák

  "A sport megtanít becsületesen győzni..."

  Marketingkutatási labor

  Kréta, az olimpia lázában

  Röplabdás kalandok

  Teremlabdarúgó torna
EGYETEMI
ÚJSÁG V. évfolyam 13. szám
 

"A sport megtanít becsületesen győzni..."

 

" A sport megtanít becsületesen győzni, vagy emelt fővel veszíteni.

A sport tehát mindenre megtanít. "

Hemingway

 

Minden jól működő polgári társadalomban fontos szerepet tölt be a sport. Egészségvédő szerepéről sokszor és sokan írnak, de hajlamosak vagyunk a sport ember- és társadalomformáló hatásáról elfeledkezni.

Korunk sajnálatos jellemzője a kemény, sokszor könyörtelen kenyérharc, az érvényesülésért, anyagi biztonságért való küzdelem. E küzdelemben a fizikailag és szellemileg egyaránt jól felkészültek óriási előnyt szereznek.

A sport számos olyan dologra felkészít, ami az élet más területén hasznossá válhat.

Aki a sportpályán megtanulta a küzdést, a szabályok betartásának fontosságát, az ellenfél tiszteletét, a bírói döntések elfogadását, az megtanult veszteni és nyerni. Az igazi sportember képes a vesztés után újra felállni és tovább küzdeni, ezáltal a civil életben is hasznosabb, értékesebb tagja lesz a társadalomnak, mint aki könnyen feladja a küzdést, vagy csak szabálytalan, törvénytelen úton tud eredményt elérni. A sportban megtanulunk társainkkal együtt küzdeni egy célért, megtanulunk alkalmazkodni a változó feltételekhez és a társakhoz. Mindezek a tulajdonságok egy életen keresztül kísérik el azt, aki ezt fiatalon megtanulta, megszokta.

A sportnak ezt a hatását is felismerték a modern hazai sport megteremtői, Széchenyi István és Wesselényi Miklós. Ez a két felvilágosult arisztokrata fiatal hozta Angliából a modern sport eszméit, alapította első clubjainkat, melyek aztán az egyre erősödő polgárság vezetésével és szervezésével fejlődtek tovább, értek el komoly sikereket.

Ezek a clubok nem csupán a sportolásra, hanem komoly társadalmi érintkezésekre is lehetőséget teremtettek. Egyes cluboknak tagjává lenni társadalmi rangot, elismerést jelentett, de mindenképpen jelezte az egyén hovatartozását, kötődését eszméhez, társadalmi csoporthoz, vagy népcsoporthoz.

A XIX. században a nemzeti érzelmek fejlesztésében, elterjesztésében is szerepet játszottak elsőként alakult clubjaink. A BBTE, a MAC, vagy az NTE Európa legrégebbi clubjai közé tartoztak. (Nem volt véletlen, hogy a Rákosi-rendszerben valamennyi polgári clubot feloszlatták, vagyonukat elkobozták, hiszen féltek az ellenőrizhetetlen "csoportosulástól." De eddig a kényszerfeloszlatásig e clubok igen komoly szolgálatot tettek, hiszen egy polgári élet- és viselkedésformát népszerűsítettek, terjesztettek el.)

Természetesen igen komoly nemzetközi sporteredmények is fűződnek e clubok működéséhez, gondoljunk csak az első olimpiai játékok magyar sikereire, a magyar sport Európában és a világban elfoglalt előkelő helyére.

E clubok régen csak felnőtt tagokkal rendelkeztek, hiszen a diákság csupán iskolai keretek között sportolt.

A két világháború közötti időszakban Klébelsberg Kúnó energikus és rendkívüli eredményeket hozó kultuszminisztersége alatt a fiatalság sportolása is kiemelt figyelemben részesült.

Klébelsberg pontosan tudta, hogy a Trianon okozta sokkból csak egy fizikailag is erős nemzedék képes kiemelni az országot. Az 1921-ben alkotott Sporttörvény korának kiemelkedő alkotása volt, valóban sokat tett a nemzet felemelkedéséért, egészséges életviteléért. Minden vállalat, cég számára kötelezővé tette alkalmazottai sportolásának biztosítását. (Milyen messze kerültünk ma ettől.)

Az "igazi sportember", mint jelző, komoly társadalmi elismerést jelentett. Természetesen szó sem volt ekkor professzionális sportolókról, hiszen az amatőrizmus bástyája ekkor még kikezdhetetlen volt. Kétségtelen tény viszont, hogy a hazai rangos cluboknak köszönhető az, hogy a teljes ember fogalmához az edzett, egészséges, tehát nem csupán szellemiekben, hanem fizikálisan is kellőképpen felvértezett ember fogalma párosult.

Szent-Györgyi Albert mondta egy 1930-ban elhangzott előadásában a következőket:

"A sport, az nem csak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze. A sport fogalma azonban nem tévesztendő össze a puszta testi ügyességgel, a rekordhajhászással, a nyereségvadászással és a primadonnáskodásokkal. Az utóbbiaknak nemcsak, hogy a sporthoz semmi közük, de a sportnak egyenesen ellenségei. A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. Itt a játék alatt tanítja meg a sport az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre és mindenek előtt a "fair play" a nemes küzdelem szabályaira. Aki ezeket tudja, és akiből a lélek férfiasságát, az érdeklődést, az önállóságot és alkotni vágyást nem verjük ki 12 vagy 17 év örökös magolással, ijesztgetéssel és fenyegetéssel, az meg fogja állani helyét az életben. Ezért zárja be Cambridge déli egy órakor tantermeit és nyitja meg sportpályáit."

A fenti sorok pontosan mutatják világhírű tudósunk véleményét a szellemi és fizikális egyensúly kialakításának fontosságáról.

A második világháborút követő politikai földindulás sajnos alapvetően változtatta meg a polgári eszméket követő társadalmat és ebben a sport, a sportclubok világát. A fent említett ideológiai okok miatt megszüntetett clubok helyett sportegyesületek alakultak, melyek bár nagyon helyesen mindenki számára elérhetők voltak, de már nem a polgári társas érintkezés színterei voltak, hanem sportolókat felkészítő műhelyek, gyárak. Kiszorult onnan az a szellemiség, ami elődei jellemzője és legnagyobb értéke volt.

Hazánk kimagasló sporteredményekre lehet büszke, de közben a nemzet fizikai és lelki ereje, de legfőbbképpen morálja, soha nem tapasztalt mélységekbe süllyedt.

Igen fontos tehát hogy megtaláljuk azokat a formákat, amelyekkel nemzetünket ismét olyan társadalommá formálhatjuk, ahol nem csak az egyéni önző érdekek, a mindenáron való meggazdagodás, egyéni érvényesülés számít, hanem az is, ami a köz számára is hasznos, előrevivő. Ehhez pedig a kis közösségek újjáteremtése lehet az első lépés.

Különféle területeket felölelő clubok, melyek akár több korosztály számára biztosítanak tartalmas elfoglaltságot, változatos és hasznos időtöltést. E clubok lehetnek egyházhoz, önkormányzathoz, iskolához, egyetemhez kapcsolódóak, vagy bármilyen civil szerveződések. Az emberek nem akarnak politizálni, különösen nem "pártpolitizálni", az egy kis réteg feladata és az egyre inkább professzionális felkészülést, hozzáállást igényel. A közösségek nevelő, megtartó ereje viszont tagadhatatlan. Ha a morál, az erkölcs újbóli alapértékké tétele kitűzött célunk, akkor sürgős lépésekre van szükség, mert az elmúlt negyven év hihetetlen rombolást végzett ezen a területen is.

Az egyetemi ifjúságot nem csak oktatni kell, hanem nevelni is, hiszen a jövő értelmisége példamutató lesz környezete számára is. Tessék csak belegondolni abba, hogy például egy rendszeresen sportoló kisvárosi körzeti orvos mennyivel nagyobb hatást gyakorol környezetére, mint az, aki csak mondja az egészséges életvitel fontosságát, s ő maga pedig dohányzik és egészségtelen életet él!

Kezdjük tehát az egyetemi clubok megerősítésével, megszervezésével. A létesítmények nagyrészt megvannak, csak korunk színvonalának megfelelő minőségűvé kell változtatni. Jól

képzett egyetemi testnevelőkkel rendelkezünk, de biztosítani kell azt, hogy ne az intézmény falain kívül kelljen megkeresni családjuk kenyerét. Minimális befektetés tehát gyors és látványos hatást érhet el.

Az önkormányzatoknak is számos lehetőségük van arra, hogy polgáraik minőségi időtöltéséhez teret, lehetőséget nyújtsanak. Olyan clubokra van szükség, ahol egy helyen, de más-más hasznos elfoglaltságot találhat az iskolás kisdiák, a sportoló szülő, a társaságot kereső nagyszülő. Ezt a világ számos országában "kitalálták," működtetik, nálunk is megvolt, csak közben más szelek fújtak, most pedig az üzleti szellem uralkodott el, ezen a területen is. Van és lehet is a sportnak üzleti vállalkozási része is, de vannak olyan feladatok, amelyek kormányzati illetve önkormányzati kötelességek. Ha egészséges nemzetet akarunk, akkor erre áldozni is kell. Ez hosszú távú, de biztos befektetés. Olcsóbb és összehasonlíthatatlanul hasznosabb egészséges embereket nevelni, mint drága orvosságokkal gyógyítani, kórházakat működtetni. Clubjainknak nem csupán sportolókat kell nevelni, hanem egészségesen élő, a társadalom elvárásainak megfelelően gondolkodó és viselkedő nemzedéket, amely képes Magyarországot ismét felemelni, kiemelni abból a morális mélységből, amibe az elmúlt közel fél évszázad során kényszerült. Ez komoly feladata minden döntéshozónak és minden hazánkfiának, aki felelősnek érzi magát nemzetünk jelenéért és jövőjéért.

Schulek Ágoston

sportigazgató

   Morgan Hill Consulting 2003 ® Szent István Egyetem Gödöllő