Szent István Egyetem
KAROK
A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN
GYORSKERESÉS
A SZIE OLDALAIN

  OB I-es az Ybl Kar pólócsapata

  Szendrő Pétert javasolja ügyvezető rektornak a SZIE Egyetemi Tanácsa

  Mind a tíz karon elfogadták a dokumentumokat

  Kiemelt referenciaintézmény lett a SZIE

  Új szakokat kíván indítani Gödöllő és Gyöngyös

  Szaknévcsere

  Vita után egyetértés

  Szak újraindítás az István utcában

  Népmesetábor

  Gyakorlati képzés és szaktanácsadás

  Gödöllő - Debrecen együttműködés

  Kistérségi filmszemle Lakiteleken

  Öregdiák találkozó Gödöllőn

  Dr. Váncsa Jenő köszöntő beszéde

  A Budai Arborétum virágkincsei

  Az Arborétum vására

  Versenyben

  Humán erőforrás

  Professzori tanács

  Soron kívüli tanácsülés Jászberényben

  Elindította a gazdasági állatok etológiai kutatását

  A magyar kertépítészet "doyenje"

  Közgazdaságtudományi szekció

  A GTK OTDK mérlege

  Hallgatói véleményezés a gazdászkaron

  Eredmények a biológiai és a társadalomtudományi szekcióban

  Dr. Katona László

  Egy hét a Partiumban

  Diákcentrumot minden kampuszon

  Montpellier-i Agrártudományi Egyetem

  Röplabda: másodikak a kertészek

  Bajkál-expedíció

  Atlétika

  Agriexpo, tizenkettedszer

  Innovációs központ nyílik a gépmúzeumban

  Nagyváthy János-díj

  Kárpát-medencei ismeretek

  Meghívók doktori védésekre
EGYETEMI
ÚJSÁG V. évfolyam 7-8. szám
 

Új szakokat kíván indítani Gödöllő és Gyöngyös

Beindult a verseny a maradó és a távozó karok között

Az alapképzési szakok indítására vonatkozó javaslatok tárgyalása váltotta ki a legnagyobb érdeklődést az Egyetemi Tanács tagjaiban a május 28-i ülésen, bár szavazattöbbséggel valamennyi előterjesztést elfogadták. A vitákban már a jövendő versenytárs karok érdekei nyilvánultak meg. Dr. Szendrő Péter egyetemi tanár, rektor a tanári elkötelezettségre és a tudósi felelősségre hívta fel a jelenlévők figyelmét és etikus futamot kívánt a következő időszakra. A testület meghallgatta a rektorhelyettesek ciklusbeszámolóit és elfogadta a gazdasági főigazgató 2002. évi gazdasági beszámolóját.

Az ülés elején a nyugállományba vonuló dr. Dinnyés János (GTK), dr. Farkas József (ÉTK), dr. Kiss Károly (GTK) és dr. Varga István (ÁOTK) egyetemi tanárokat köszöntötte dr. Szendrő Péter rektor. Ezután egyetemi kitüntetésekre vonatkozó előterjesztésekről szavazott a testület.

A személyi kérdések tárgyalása vezetői pályázatok megítélésével folytatódott. Támogatta a testület dr. Kozári József egyetemi docens pályázatát a GTK Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Intézetének igazgatói megbízására, dr. Lehota József egyetemi tanár pályázatát a GTK Marketing Intézet igazgatói megbízására, dr. Wirth Lajos főiskolai docens pályázatát a JFK Természettudományi tanszékének tanszékvezetői megbízására, dr. Fodor János egyetemi docens pályázatát az ÁOTK Biomatematikai és számítástechnikai tanszékének tanszékvezetői megbízására, dr. Fábiánné dr. Kocsis Lenke főiskolai tanár pályázatát a JFK Neveléstudományi tanszékének tanszékvezetői megbízására, dr. Laczay Péter egyetemi tanár pályázatát az ÁOTK Élelmiszerhigiéniai tanszékének tanszékvezetői megbízására, dr. Papp János egyetemi docens pályázatát a GTK Marketing és marketingmenedzsment tanszékének tanszékvezetői megbízására, Farkasné dr. Kéri Katalin egyetemi docens pályázatát a GTK VTI Gazdaságirányítástani tanszékére tanszékvezetői megbízására, dr. Komáromi Nándor egyetemi docens pályázatát a GTK Marketingkutatás tanszékére.

Ciklusbeszámolók

Kedvező változások történtek az elmúlt három évben az egyetem gyakorlati képzésének rendszerében és annak finanszírozásában, mondta beszámolójában dr. Magda Sándor egyetemi tanár, rektorhelyettes. Már az előző kormánynál sikerült kiharcolni azt, hogy egymilliárd forintot elkülönítsen az agrároktatás gyakorlati képzésének támogatására. Igaz, amikor a pénzt fel akarták használni, annak egy része már nem volt meg. Ebből a forrásból azonban az elmúlt 3 évben rendre 180-210 millió forinthoz jutott a SZIE. Az már elfogadottá vált a döntéshozóknál, hogy az agrár-felsőoktatás megfelelő anyagi hátérrel lehet stabil. Az is örvendetes, hogy a költségvetésben immár állandó rovaton szerepel az egymilliárd forint - amit dr. Magda Sándor jövőre szeretne megduplázni -, az a felismerés azonban még nem nyert polgárjogot, hogy a gyakorlati képzést közhasznú társasági formában célszerű irányítani, mert az kínál jobb versenyhelyzetet a piacon is helytállni kívánó tanüzemeknek.

Dr. Harnos Zsolt akadémikus, rektorhelyettes véleménye szerint az egyetem kutatási, pályázati és publikációs tevékenységének az eredményei majdnem függetlenek a SZIE tudományszervezésétől. A kormányzatok tudományszervezési, támogatási politikája nem támogatja a nagy projektek, konzorciumok kialakítását egy intézményen belül, így az egyéni érdekek és nem a kooperáció kerül előtérbe. Az egyes kutatócsoportoknak pedig meg van a maguk szakmai kapcsolatrendszere, ezek erősítése a cél, nem pedig mások beépítésével a saját befolyás csökkentése. Ezek a jelenségek nehezítik a tudományos iskolák rövid idő alatti kialakítását. Mégis sikeresnek tekinthető az egyetem ilyen irányú tevékenysége, ami elsősorban a korábbiak folytatásának tekinthető. Ha ez nem így lett volna, akkor ma a SZIE fizetésképtelen lenne. Az OTKA pályázatokon elnyert támogatások szerinti rangsorban intézményünk az ötödik. Az NKFP pályázatok első fordulójában négy konzorcium vezetője a SZIE-ről került ki. Több EU 5-ös programnak konzorciumi tagja valamelyik tanszék.

A doktorképzésről és habilitációról szólva az akadémikus elmondta, hogy a SZIE megalakulásakor 26 doktori program működött az egyetemen. Ezeket 10 iskolába integrálták, amelyeket már az első körben akkreditáltak. Az egyetem évente 61-65 PhD ösztöndíjas helyet kapott, emellett 120-150 levező hallgató is felvételt nyert. Évente 60-80 doktori és 4-6 habilitációs oklevelet adott ki az intézmény. A kari méretű, de széttagolt képzés zökkenőmentes volt, egyetlen hallgató sem fordult jogorvoslatért az elmúlt három és fél évben. Pályázati rendszert alakítottak ki a doktoranduszok külföldi utazásainak támogatására. Az elmúlt két évben közel 100 hallgató vette igénybe ezt a lehetőséget.

A nemzetközi kapcsolatok építésében is arra törekedett az egyetem vezetése, hogy nyitott univerzitásként ismerje meg a világ a SZIE-t, mondta dr. Scheiber Pál egyetemi tanár, rektorhelyettes. Ma már az új egyetem is elismert partnere európai és amerikai felsőoktatási intézményeknek, mint ahogyan a jogelőd intézmények is azok voltak.

A nyelvvizsga központ akkreditálása óta, 2002. januártól működik, folytatta a rektorhelyettes. Bár növekszik a szaknyelvi vizsgára jelentkezők száma, mivel a szaknyelvi képzés bevezetése nem vált általánossá, sok SZIE hallgató más vizsgaközpontot választ.

Az egyetem alapításakor nagy reményeket fűzött az idegen nyelvű képzés fokozásához. Napjainkban azonban képzési túlkínálat jellemzi Európát. A SZIE egyre több hallgatója vesz részt ugyanakkor külföldi részképzésen, mivel az egyetem kihasználja a hallgatói mobilitást támogató nemzetközi programokban rejlő lehetőségeket.

Vita új szakok indításáról

Az alapszakok indítására vonatkozó előterjesztéseket a budai karoknak és a gyöngyösi karnak a SZIE-ből történő távozása idézte elő. Természetesen várható volt, hogy a hasonló karok más szervezetben versenytársakká válnak. Ez a folyamat elkezdődött.

Az előterjesztéseket előzetesen tárgyaló oktatási bizottság ezúttal nem szavazott egységesen, jelentette be dr. Szabados Lajos főiskolai tanár, a testület elnöke. Ötnél több igen szavazatot a tíz voksból csupán a vadgazda mérnök szak gyöngyösi indítása kapott. Az ET ülésén valamennyi javasolt szak indítása megkapta a többségi szavazatot.

Először dr. Magda Sándor gyöngyösi főigazgató terjesztette elő a humán erőforrás menedzser főiskolai szintű alapképzés indítására vonatkozó kérelmet. Elmondta, hogy a GTK-n folyó képzésre alapozva tervezik a szak akkreditálását. A kar vezetőjével egyeztettek, a képzésbe bevonják a gödöllői kar tanárait. Dr. Molnár József egyetemi tanár, a GTK dékánja elmondta: úgy kell elválni, hogy ne rontsuk el az egymás közötti kapcsolatokat. A szakot az országban sok más intézményben is oktatják, mégis támogatják Gyöngyös törekvését. Azzal is számolva, hogy a mátraalji főiskola szállítja majd a GTK-nak az egyetemi diplomát szerezni kívánókat. Az ET 2 tartózkodással támogatta a szak indítását.

Dr. Dimény Judit egyetemi tanár, az MKK dékánja következett, aki a kertészmérnök főiskolai szak indításának támogatását kérte a tanácstól.

A karon 1996 óta az agrármérnök-képzés szakirányaként működik a kertészeti szakirány, a hallgatóság kari tanácsi kérése alapján. Évente 20-25 fő választja a szakirányt, így III. évtől évi 60-70 hallgatóval foglalkozik a Kertészeti technológiai tanszék. A szakirány B tárgyait évente 35-40 hallgató veszi fel. Ez jelenleg a 8 B tárgynál 280-320 főt jelent. A szakirányban kötelező a nyári gyakorlat (2x4 hét) a hetesi gyakorlat mellett. Az indítani kívánt szak a gödöllői kampusz három karának szellemi potenciáljára épül.

Dr. Bernáth Jenő egyetemi tanár, a KTK dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy a kertészeti oktatásnak főiskolai szinten a gyakorlati képzésre kell orientálódni. A gödöllői előterjesztésnek kiváló az elméleti megalapozása, de gyengének tartja a szaktárgyi képzést, s nincs meg a gyakorlati háttér. Budán ezt a képzést 150 éve indították, várni kell, amíg Gödöllőn ez beérik, vagy ki kell alakítani az együttműködéseket. Kijelentette, ők nem támogatják a szak indítását.

Dr. Magda Sándor szerint alkalmatlan érvekkel lépnek fel a gödöllői szándékkal szemben, s ha mi felszentelt ellenségei maradunk egymásnak, másutt elindítják a képzést. Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár (MKK) úgy vélekedett, hogy felesleges egymást akadályozni, nem kell félni a versenytől, a piac úgyis eldönti, mi az életképes.

Kooperáció helyett rivalizálás következik, de az együtt töltött három év talán esélyt ad a bizalomra, mondta dr. Szendrő Péter, aki idézte a szétválással kapcsolatos korábbi nyilatkozatát: "a Szent István Egyetem megbontásával hosszú távra elvész annak a történelmi esélye, hogy a főváros határától 25 kilométerre lévő, rokon szakmákat gondozó egyetem és a budapesti agrár jellegű felsőoktatási intézmények törvényszerű rivalizálása helyett Magyarországon létrejöjjön, kialakuljon és megerősödjön egy, a hazai és az európai mércével mérve egyaránt tekintélyes, rendkívüli intellektuális tőkével, tárgyi eszköz és ingatlan vagyonnal rendelkező, az agrárfejlődés és a Vidék-Magyarország boldogulása mellett elkötelezett, föderatív rendszerben működő, egységes univerzitás."

Az MKK előterjesztését 16 igen, 7 nem szavazattal és egy tartózkodással elfogadta a tanács.

Az ugyancsak ezen a karon indítani tervezett vidékfejlesztési agrármérnök egyetemi szakot vita nélkül 20 igen, 4 tartózkodással támogatta a testület.

Gyöngyös főiskolai vadgazda mérnöki szakot is indítani kíván, együttműködve a gödöllői MKK-val és a mátrafüredi vadasparkkal. A tervet dr. Csányi Sándor támogatta, mivel Gödöllőt bevonják a munkába. Az előterjesztés 21 igen szavazatot kapott, hárman tartózkodtak.

Az önálló főiskolává váló kar főiskolai szintű kertészmérnök képzésre is készül. Jogelődjein a kertészeti képzés - változó színvonalon ugyan - de mindig jelen volt. Az elmúlt 10 évben a kertészeti oktatás színvonala és fejlődése töretlen. A Mátrai úton létrejött egy 20 hektáros kertészeti tanüzem (szőlő fajtagyűjtemény, gyümölcs faj-, fajtagyűjtemény és koronaforma bemutató terület). Tass-pusztán 0,2 hektár magas színvonalon automatizált üvegház, fóliaházak segítik a gyakorlati oktatást. Ugyanott 20 hektár üzemi borszőlő ültetvény létesült. Tavaly adták át a 2050 hektoliter befogadó képességű erjesztő és tároló tanpincét. Az előterjesztés szerint az elméleti oktatás személyi feltételei vitathatatlanok. Ezt a kezdeményezést 16 igen és 8 nem szavazattal véleményezte az ET.

A szőlész-borász mérnök főiskolai szintű alapképzés indítására vonatkozó gyöngyösi terv 14 igen, 8 nem 2 tartózkodás szavazattal ment át a tanács szűrőjén.

Buda és Gyöngyös összefogásával korábban elkészült a szőlész-borász szak szaklétesítési kérelme. A gyöngyösiek véleménye szerint azonban a végére számukra csak néhány gyakorlati tárgy oktatása maradt. Ezért döntöttek a szak önálló indítása mellett. Ezt Budán nem támogatták, elzárkóztak a közreműködéstől, amikor dr. Wachtler István egyetemi tanár (GMFK) felkereste őket. Dr. Bernáth Jenő a tanácsülésen felajánlotta, hogy indítsák közösen a szakot, beszéljék meg az oktatási arányokat, amiről őt nem tájékoztatták jól. Dr. Hoschke Ágoston egyetemi tanár, az ÉTK dékánja úgy nyilatkozott, hogy "a közös képzést végig támogatta, ez így partizánakció".

Dr. Szendrő Péter a vitát zárva megkérdezte, hogy a három kar vezetője lát-e esélyt arra, hogy a szakot közösen gondozzák. Dr. Bernáth Jenő és dr. Hoschke Ágoston igennel válaszolt, dr Magda Sándor nemmel. Hozzátette, a bizonytalant már nem akarják. Amikor beindítják a képzést, ismét megkérdezik a budai karokat, együttműködnek-e az oktatásban.

B. G.

   Morgan Hill Consulting 2003 ® Szent István Egyetem Gödöllő