Szent István Egyetem
KAROK
A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN
GYORSKERESÉS
A SZIE OLDALAIN

  Tankönyvek - szép magyar nyelven

  Ökológia és ökonómia

  Véget ért a SZIE 2003/204-es tanéve

  Könyvkiadással bővül a SZIE tevékenysége

  Az együttműködés folytatódik

  Csúcstechnika és technikatörténet - Beszélgetés dr. Hentz Károly múzeumigazgatóval

  Tatár Imre az új gazdasági főigazgató

  Kínai küldöttség Gödöllőn

  Konferencia a felnőttképzésről

  Ybl kari hallgatók Bécsben

  Felülvizsgált vizsgaközpont

  FEHÉR ISTVÁN: Apám

  Dr. Szűcs István az új elnök

  Inkák kincse

  Csapatmunka és diáktoborzás - Interjú Szabó Tamással, az EHÖK elnökével

  A Nap napja

  Tölgyes tervek

  Pest Megyei Hallgatók Klubja

  Meghívó doktori védésre

  Magyarország, a vidranagyhatalom

  Esszéíró pályázat

  "Életfelfogásom a fizikum és szellem harmóniája" - Beszélgetés Benedek Endre testnevelő tanárral

  Fogathajtás, főzés

  Olimpikonok a Szent István Egyetemről

  Összefognak a tanárok, segítenek a sportoló hallgatóknak

  Zerge az Olimposzon

  Telve reményekkel

  A verseny univerzális

  Csak röviden

  Üzleti tervvel versengtek

  Kiváló atlétikai eredmények
EGYETEMI
ÚJSÁG VI. évfolyam 6. szám
 

Csúcstechnika és technikatörténet - Beszélgetés dr. Hentz Károly múzeumigazgatóval

A gödöllői kampuszon található Mezőgazdasági Eszköz és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeumot 1987-ben alapították, épülete Ybl-díjas létesítmény. Négyezer négyzetméteren mutatja be a mezőgazdasági termelés fejlődésének technikatörténetét, restaurált és működőképes eszközeit. Dr. Hentz Károly egyetemi adjunktussal, a múzeum 2003-ban kinevezett igazgatójával nemcsak terveiről, hanem már az általa vezetett időszak eredményeiről is beszélgettünk. A gyűjteményt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium javaslatára egy kormányhatározat beemelte abba a 24 tagú országosan kiemelt intézménycsoportba, amelyek állandó kiállításait uniós csatlakozásunk napjától ingyen látogathatja a közönség.

BALÁZS GUSZTÁV

- Igazgató úrral olvasóink korábban a Gépészmérnöki Kar számítógépes géptervezési laboratóriumaiban találkozhattak.

- Valóban sajátosnak tűnik, hogy miközben a Géptani Intézet adjunktusaként a legkorszerűbb technológiák oktatásával foglalkozom, és a Műszaki fejlesztés az oktatási és kutatási területem egy technikatörténeti múzeumot is vezetek. Mondhatom, abban a közegben nőttem fel, ami itt látható. Apám mezőgépész volt, én mezőgazdasági szakközépiskolásként a gépjavítást tanultam azon a Dutra traktoron, ami az udvarban áll. Egykori tanárom, Váradi János professzor, megtudva, hogy a múzeum igazgatójának kineveztek, azzal biztatott, hogy "a múlt tanulmányozása, a technikatörténet forrás és bázis a műszaki fejlesztés irányainak meghatározásához, a technika fejlődéstörténetével foglalkozó emberek rendszerint jól felismerik a jövő fejlesztési irányait".

- Másrészt nem csak a katedrán, hanem például gyűjteményünk bemutatásában is kamatoztatni szeretném informatikai és számítástechnikai high-tech ismereteimet. A "látogatóbarát múzeum" feltételeinek kiteljesítése érdekében, szem előtt tartva gazdasági adottságainkat is, teljes körű informatikai alapú látogatói tájékoztató rendszer és videofelügyeleti rendszert bevezetését készítem elő a Gépészmérnöki Kar Kommunikációtechnika szakirány oktatóival és hallgatóival közösen. Miután a múzeum megtekintése ingyenessé vált, látogatóink a hat állandó kiállításon szabadon nézelődhetnek. Értékeinket azonban védenünk kell. A gyorsabb, korszerűbb, a szélesebb körű ismeretszerzés elősegítésére terminálokat szeretnék a múzeumi térbe telepíteni, ahol a kiállított tárgyakkal kapcsolatos információk elérhetők. A technikatörténet, az agrártörténet iránt elmélyültebben érdeklődők technikai és szakmai információkat és szakcikkeket is elolvashatnak majd egy-egy mezőgazdasági gépről vagy technológiáról.

- Csupán a digitális adatbázis létrehozása is idő- és munkaigényes feladat.

- Másfél éve dolgozunk rajta. Digitalizáljuk a mintegy 2000 szakkönyvből álló könyvgyűjteményünket, amelynek köteteihez így bárki hozzáférhet majd számítógépen. A feldolgozás során az ábrákat nagyobb felbontásban rögzítjük, hogy szükség esetén nyomdai kiadványokhoz is azonnal felhasználhatók legyenek. Ettől kezdve egy kutató, ha úgy gondolja, összeállíthatja nálunk a "saját technikatörténeti könyvét". Azt is szeretném megemlíteni, hogy a több mint 2000 működő gépünkről egyedi digitális felvételeket, dokumentálási célú videofilmeket készítünk. Múzeumunk kezdettől fogva megfelel az interaktivitás ma már általános követelményének, Dr. Pálfi György alapító igazgató jó pedagógusként építette-szervezte a Szakmúzeum állandó kiállításait. A világon egyedülálló módon be tudjuk mutatni egy gép működő metszetét és ugyanazt a százéves típust valóságos üzemi körülmények között. A kommunikációtechnikai szakos hallgatókkal való együttműködésünk harmadik területe a feliratok, tájékoztató táblák archiválása és frissítése, a tájékoztatórendszer kialakítása.

- Azt mondják, ma már a műszaki múzeumok a játszóházakra is hasonlítanak. Technikatörténetet egyetemünkön is tanítanak, amihez itt bemutatókat tartanak. Terveznek-e múzeumi foglalkozásokat a még csak "hallgatójelölt" diákok számára?

- Múzeumunk céljának, tematikájának része az élelem megszerzés - élelmiszer termelés fejlődési útjának megismertetése az őskortól napjainkig. Egy erre épülő pedagógiai program kidolgozását is tervezem. Bemutatni például az általános iskolás korosztálynak a kenyér előállítását azt, hogy milyen munkafolyamatokra van szükség ahhoz, hogy egy kiflit a kezükbe vehessenek. A gyakorlati bemutató a talajelőkészítéssel kezdődhet, ahol megélhetik a fizikai munka az ásás, a szántás nehézségét. Nem árt ha érzi, milyen nehéz az ásót nyomni. Majd ki lehet próbálni a vetést és így tovább az összes munkafázist, miközben a foglakozás vezető bemutatja aktuális technikatörténet kiállítást, hogyan, mivel végezték adott teendőket elődeink. A nap végére megsülhet a saját munka eredményeként a kenyér, a kifli. Be szeretnénk így mutatni az összes kismesterséget, az agyagozást, cserepezést, gyékényezést, fonást, szövést. Azt hiszem, ilyen módon lehet "eladni" az agrártechnika-agrártörténeti ismereteit. Majdnem minden iskola másképp oldja meg az ide vonatkozó tantervi feladatait. Úgy gondolom, a környék összes iskolájának helye lesz majd itt, ha elkészül ez a programunk.

- Szép vállalás, szükség is van rá, hogy a felnövekvő nemzedékek többet tudjanak arról, hogyan kerülnek asztalukra az élelmiszerek. Csak hát a gépmúzeum sohasem az anyagi gazdagságról volt híres. Hogyan próbál az intézmény pénzt szerezni?

- A mi gazdasági hátterünk "csupán" a Gépészmérnöki Kar költségvetése. A fakultás csak azt tudja vállalni, s ez sem kevés, hogy a múzeumot nyitva tartja, fizeti a bér- és a közüzemi költségeket. Mivel nem várhatunk pénzt, hát keresünk. Tavaly 4-4,5 millió forintot nyertünk el különböző pályázatokon. A múzeumpedagógiai programokat is csak akkor tudjuk elindítani, ha megszerezzük rá a pénzt.

Több lábon szeretnénk állni. A kar pályázati forrásokból épületünkben számítógépes laboratóriumokat, tanácstermet, kisebb konferenciatermeket alakított ki, amelyekkel versenyképesek lehetünk a felnőttképzés és a tudományos konferenciák piacán. Mindemellett a nálunk helyet kapott nyelvvizsgaközpont és a Gödöllői Innovációs Központ is bérleti díjat fizet, javítva a szakmúzeum pénzügyi kondícióit.

- Gyorsan mutatkoztak tehát az első eredmények. Ezeket regisztrálta a műszaki muzeológusok országos találkozója, melyet már itt rendeztek meg.

- A szakma több mint száz képviselőjének mutatkoztunk be. A jellemző mondatuk az volt, hogy "nem is tudtuk, hogy egy ilyen nagy értékű gyűjtemény van itt". Nem hitték el, hogy ennyi pénzből gazdálkodva tartjuk fenn a szakmúzeumot. Az összejövetel azért is időszerű volt, mert 2004-től a mi szakmai felügyeletünket is az Országos Műszaki Múzeum látja el, amellyel közösen szerveztük a találkozót. Az eszmecsere abban is megerősített, hogy jól tesszük, ha azon dolgozunk, hogy a látogató, ne csak nézze, hanem használja is a múzeumunkat. Jó példa számunkra az esztergomi Duna Múzeumé, amely 2003-ban az év múzeuma lett, éppen az interaktivitásának köszönhetően.

- Május elsejétől Magyarországon 24 állami múzeum állandó kiállításait ingyen tekintheti meg a közönség. Ebbe a sorba tartozik az egyetemi szakmúzeum. Miben látja ennek a hasznát?

- Megítélésem szerint ez nagy eredmény. Az agrár és technikatörténet e sajátos gyűjteménye az ország nagy múzeumai és technikatörténeti értékei közé került, véleményem szerint gyűjteményéhez méltóan. Naponta tapasztaljuk az előnyét. Olyan csoportok érkeznek hozzánk, akik korábban nem is hallottak rólunk. Voltak persze ennek is előzményei. A Petőfi Rádióban például egy órás műsorban mutatkozhattunk be. Több televíziós forgatócsoport is járt nálunk. Szerepeltünk a Főtér című műsorban.

Egészében tehát azt mondhatom, sikerült szinkronba kerülnünk a korszerűség követelményével, a tényleges szükségletekkel, melyeket mi magunk is igyekszünk megfelelni. Nyitottak lettünk, élünk az Európai Unióba történő belépéssel érvénybe lépett intézkedés, az ingyenes látogatás lehetőségével, hozzájárulunk az oktatási, a tudományos szemlélet szakmatörténeti hátterének bemutatásához. Segítjük a modernizáció sikeréhez nélkülözhetetlen technikai kultúra és civilizációs ismeretek közkinccsé tételét, összhangban egyetemünk küldetésnyilatkozatával. Egy mai, magyar, XXI. századi múzeum lettünk.

   Morgan Hill Consulting 2003 ® Szent István Egyetem Gödöllő