Szent István Egyetem
KAROK
A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN
GYORSKERESÉS
A SZIE OLDALAIN

VIII. évfolyam 1-2. szám


  Beköltözés szeptemberben

  Megkérdeztük a minisztert

  Évnyitó interjú dr. Molnár József rektorral

  A gazdasági tanács tagjai

  Szent István-ösztöndíjasok

  Megalakult a Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont

  Dronteni diplomaosztó Gödöllőn

  Regionális Szaktanácsadási Központ

  Karrieriroda a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon

  Közösségi Tanulás és Önkéntes Központ

  A 30. mezőgépész-randevú

  Vass Attila kitüntetése

  Hírek

  Antal József az Év szerzője

  Négy hónap Rouenben

  Jászberényi mozaik

  Kresz után Kunszt

  Földművelés és földhasználat

  Helka és Kelén

  Diáktudósok konferenciái

  Tankönyvek - szép magyar nyelven

  Akadémiai bizottságok

  Gondolatok a Szent István Tervről

  Alternatíva, háromszázezer embernek

  Teljes hasznosulás

  Ipar, kereskedelem és pénzügy Gödöllőn a két világháború között

  Új számítógép park a gazdászkar hallgatóinak

  Megyénk sportkiválóságai

  Barátság karácsony
EGYETEMI
ÚJSÁG VIII. évfolyam 1-2. szám
 

Regionális Szaktanácsadási Központ

2007-től az Európai Unió kötelezővé teszi tagországai számára a szaktanácsadási rendszer működtetését a mezőgazdaságban. Magyarországon egy ideje már működik ez a rendszer, az uniós döntés azonban további lehetőségeket biztosít fejlesztéséhez. A jövőben az Országos Szaktanácsadási Központ iránymutatásával hazánk hét statisztikai régiójában Regionális Szaktanácsadási Központok koordinálják a munkát. E központok a meglévő infrastruktúrát kihasználva az egyetemekre telepítve működnek. A Szent István Egyetemen megalakult Regionális Szaktanácsadási Központról dr. habil. Kozári József egyetemi docenst, igazgatót kérdeztük.

RADÓ GÁBOR

- Milyen előzményei voltak a szaktanácsadással kapcsolatos munkának egyetemünkön?

- Az országban először a mi egyetemünkön indult meg a szaktanácsadással kapcsolatos képzés, amit én kezdeményeztem, 1991-ben. 1996-ban egyetemünkön alakult meg a Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ, azzal a céllal, hogy az egyetem és társintézményei, továbbá a Gödöllői Agrárközpont Kht. szellemi és infrastrukturális kapacitására támaszkodva a mezőgazdasági termelők és az intézmények számára közvetlen szakmai segítséget nyújtson.

- Hogyan valósult meg mindez a gyakorlatban?

- Tanfolyamokat szerveztünk és az aktuális, szélesebb érdeklődésre számot tartó szakmai ismeretek terjesztése céljából egy-két napos rendezvényeket, bemutatókat tartottunk. Az elmúlt öt évben több mint ezer csoportos programot szerveztünk. 2002-ben a Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ elindította az ezüstkalászos gazdatanfolyamokat, amelyek folytatásaként aranykalászos és agrárvállalkozói tanfolyamokra is sor kerül. A szakismeret népszerű kiadványok formájában történő terjesztéseként eddig tizenhét kötet látott napvilágot. Az eddigi munkában, a szervezésben és a megvalósításban eddig hetvenkilenc egyetemi szakértő és nyolcvanhárom külső szaktanácsadó vett részt.

- Hogyan épül föl most a szaktanácsadási rendszer?

- A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ezzel kapcsolatos tevékenységét Szaktanácsadási Bizottság segíti - én a bizottság elnökeként veszek részt a munkában. Lényegében javaslatokat teszünk a minisztériumnak a kialakítandó struktúráról. A mi egyetemünkön működő Regionális Szaktanácsadási Központ munkáját is tanácsadó testület segíti majd; ennek tagjait a karok dékánjai javasolják és a rektor nevezi ki őket. A regionális szaktanácsadási központok pályázati úton területi központokat hoznak létre - ezek lehetnek például mezőgazdasági szakközépiskolákban. Az ilyen alközpontok létrehozásával az a cél, hogy a gazdáknak ne kelljen harminc kilométernél többet utazniuk.

- Kik végzik a szaktanácsadói munkát a helyszínen?

- A megfelelő feltételek teljesítését követően az FVM-ben regisztrált személyek lehetnek szaktanácsadók - jelenleg hatszáz ilyen szakember van az országban. A központok segítik a munkájukat továbbképzéssel, információval, az infrastruktúra biztosításával, bemutató üzemekkel.

- Mi a tapasztalatuk a szaktanácsadói munka hasznosulásáról; a termelésben részt vevők mennyire igénylik ezt a tevékenységet?

- Úgy tűnik, egyre inkább élnek a lehetőséggel, hiszen fontos, hogy például a támogatások változásairól minél előbb értesüljenek - de ugyanilyen fontos, hogy a termelést közvetlenül befolyásoló tényezőket is ismerjék.

- Az egyetemi háttér, közvetve és közvetlenül is, nyilván számos előnyt nyújthat a szaktanácsadói tevékenységhez...

- Célunk, hogy az egyetem erőforrásai minél nagyobb mértékben hasznosuljanak e munka során; egyfelől a szellemi kapacitásra, másfelől a laborok felszereltségében megnyilvánuló lehetőségekre gondolok.

- Egyetemünk hallgatói mennyire érdeklődnek a szaktanácsadói tevékenység iránt?

- A hallgatók úgy kapcsolódhatnak be, hogy elvégzik a szaktanácsadó-képző modult, ami négy tantárgyat foglal magába. Ezek a tárgyak: A szaktanácsadás alapjai, A szaktanácsadás módszertana, Szaktanácsadói programfejlesztés, és a Szaktanácsadói menedzsment. Akik megkapják a képesítést, ahhoz az előnyhöz jutnak, hogy rövidebb gyakorlati időt követően válhatnak regisztrált szaktanácsadóvá. A már végzettek számára pedig van lehetőség a szakirányú továbbképzésre.

      2003 ® Szent István Egyetem Gödöllő