Szent István Egyetem
KAROK
A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN
GYORSKERESÉS
A SZIE OLDALAIN

VIII. évfolyam 1-2. szám


  Beköltözés szeptemberben

  Megkérdeztük a minisztert

  Évnyitó interjú dr. Molnár József rektorral

  A gazdasági tanács tagjai

  Szent István-ösztöndíjasok

  Megalakult a Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont

  Dronteni diplomaosztó Gödöllőn

  Regionális Szaktanácsadási Központ

  Karrieriroda a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon

  Közösségi Tanulás és Önkéntes Központ

  A 30. mezőgépész-randevú

  Vass Attila kitüntetése

  Hírek

  Antal József az Év szerzője

  Négy hónap Rouenben

  Jászberényi mozaik

  Kresz után Kunszt

  Földművelés és földhasználat

  Helka és Kelén

  Diáktudósok konferenciái

  Tankönyvek - szép magyar nyelven

  Akadémiai bizottságok

  Gondolatok a Szent István Tervről

  Alternatíva, háromszázezer embernek

  Teljes hasznosulás

  Ipar, kereskedelem és pénzügy Gödöllőn a két világháború között

  Új számítógép park a gazdászkar hallgatóinak

  Megyénk sportkiválóságai

  Barátság karácsony
EGYETEMI
ÚJSÁG VIII. évfolyam 1-2. szám
 

A 30. mezőgépész-randevú

A mezőgépész társadalom hagyományos találkozója az év eleji gödöllői kutatási-fejlesztési tanácskozás. Az MTA Agrárműszaki Bizottsága, az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézete és a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kara január 24-én a 30. konferenciát rendezte meg az egyetemen. A nyolc szekcióba 41 előadó jelentkezett - köztük angol, belga, német, román és török szakemberek -, s még többen ismertették a másfélszáz poszteren múlt évi munkájuk eredményeit. Az érdeklődés előterébe az agrártermelés gazdasági szempontjai és az alternatív energiaforrások alkalmazásának kérdései kerültek.

BALÁZS GUSZTÁV

A jubileumi esemény résztvevőit az MTA Agrárosztálya nevében köszöntő dr. Horn Péter akadémikus az elmúlt három évtizedet két, egyenlő időtartamú, de eltérő tartalmú szakaszra osztotta. Elmondta, hogy a legkevésbé fejlett és a legfejlettebb mezőgazdasági tevékenység között ma kétezerszeres a termelékenységi különbség. Az eltérés egyik meghatározó tényezője, hogy milyen mértékben sikerült gépesíteni az agrártermelést. A Kaposvári Egyetem rektora rámutatott, hogy az üzemek elaprózódása a technikai fejlesztés egyik akadálya. A géprendszereket egy bizonyos üzemnagyság alatt sem hatékonyan, sem környezetkímélő módon nem lehet alkalmazni. Úgy vélte, hogy a műszaki értelmiségnek bőven lesz tennivalója ezen a területen, és e szakemberréteg léte az egyik garanciája annak, hogy ha eljön az ideje, akkor Magyarország új pályára tudja állítani mezőgazdaságát.

Dr. Szendrő Péter, az MTA Agrárműszaki Bizottságának elnöke, a házigazda egyetem professzora felelevenítette, hogy miként vált a Gépkísérlet Intézet egykori budapesti székhelyén elindított rendszeres januári tanácskozás az akadémiai bizottság fő rendezvényévé. Kezdetben dr. Bánházi Gyula főigazgató inspirációjára gyűltek össze oktatók, kutatók, gyártók, forgalmazók és felhasználók, hogy megvitassák egymással a gépesítés időszerű kérdéseit. A K+F tanácskozásokat 1976 óta számozzák, amikor is először tartottak ülést Gödöllőn az akkori MÉMMI, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Mezőgép-fejlesztő Intézet és az Erdészeti Tudományos Intézet égisze alatt. A megmaradás titka a születéssel egyidős, a mezőgépészet valamennyi szereplőjének együttműködésében rejtőzött és rejlik ma is. A konferenciákkal egymás mellett erősödött a tízezres létszámú mezőgépész társadalom, melyet ma már több mint száz köztestületi tag képvisel az Akadémián.

Az idei rendezvényen a szakmai összefogás újabb szép kezdeményezésével találkoztunk. A Bánházi Gyula-emlékérmek átadása után - e kitüntetésben Búvár Géza, a KITE Rt. vezérigazgatója, Földes István, az FVM MGI tudományos főosztályvezető-helyettese és Bill Day, az Európai Mezőgazdasági Mérnökök Szövetségének elnöke részesült - először osztották ki a Karai predoktori ösztöndíjat. A Karai János egyetemi tanár özvegye által alapított ösztöndíjat évente, pályázat útján ítélik oda egy, a mezőgazdasági műszaki tudományban kiemelkedő teljesítményt mutató tudósjelölt részére. Az ösztöndíjban első ízben Muha Viktória, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza részesült.

*

Komfortcélú megújuló-energia hasznosítás egyes lehetőségei és szempontjai

Beke János (SZIE GÉK)

A munka- és lakóterek komfortfeltételeinek biztosításához ma a kompresszoros klímaberendezések használatosak. Az abszorpciós gép nagy előnye viszont a kompresszorossal szemben, hogy hajtóerőt csak az oldatszivattyú igényel, és ennek munkaszükséglete csak néhány százaléka a kompresszor hajtására szükséges munkának. Mai általános szakmai megítélés szerint a kompresszoros gépeknek jobb a hatásfoka. A hulladékhővel üzemben tartott abszorpciós gépek viszont minden esetben gazdaságosabbak, mint a kompresszorosok.

A kísérletek azt igazolták, hogy az abszorpciós elv a gyakorlati klímatechnikában megvalósítható, működtetéséhez technológiai hulladékhő, vagy napenergia használható. A belsőégésű motorok hűtővízének energiatartalma elegendő a mobil munkaterek kondicionálásához és a motor működésének intermittens jellege csak erősen csillapított formában jelentkezik, a hűtőkör teljesítményének időbeli ingadozása elhanyagolható. Az abszorpciós klímaberendezés alkalmazása különösen olyan berendezéseknél előnyös, ahol a tartós motorteljesítmény közelíti a névleges értéket és nem jelent helyproblémát a klímagép elhelyezése. A napenergia és egyéb stabil üzemű kalorikus berendezések hulladékhője ugyancsak alkalmas energiaforrás a klímaberendezés működtetéséhez.

Csípőprotéziseknél alkalmazott HPM anyagok abrazív eróziós vizsgálata

Kalácska Gábor (SZIE GÉK) - Deák Tamás (BME Budapest) - DeBaets Patrick (University Gent, Belgium)

Sebészeti tapasztalatok azt mutatták, hogy a csípőprotézis anyagként elterjedten használt különböző nagy tisztaságú UHMW PE HD-1000 anyagok élettartama több tényezőtől is függ, többek között a műtét során illetve befejező műveleteként alkalmazott tisztítás, átmosás mértékétől is. A jelenlévő csontszilánk és ragasztóanyag (cement) részecskék különböző koncentrációban vannak jelen és maradnak vissza a mesterséges izületben, mely a későbbi élettartamra hatással vannak. Laboratóriumi méréssorzatunkkal az optimális tisztaság, tisztítás mértékének meghatározására törekedtünk. Tapaszadatainkat és javaslatainkat foglaljuk össze a publikációban. (OTKA T42511, TéT B-1/04)

(Részletek a kutatási és fejlesztési tanácskozás tartalmi összefoglalóit közlő konferencia kiadványból)

      2003 ® Szent István Egyetem Gödöllő