Szent István Egyetem
KAROK
A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN
GYORSKERESÉS
A SZIE OLDALAIN

VIII. évfolyam 1-2. szám


  Beköltözés szeptemberben

  Megkérdeztük a minisztert

  Évnyitó interjú dr. Molnár József rektorral

  A gazdasági tanács tagjai

  Szent István-ösztöndíjasok

  Megalakult a Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont

  Dronteni diplomaosztó Gödöllőn

  Regionális Szaktanácsadási Központ

  Karrieriroda a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon

  Közösségi Tanulás és Önkéntes Központ

  A 30. mezőgépész-randevú

  Vass Attila kitüntetése

  Hírek

  Antal József az Év szerzője

  Négy hónap Rouenben

  Jászberényi mozaik

  Kresz után Kunszt

  Földművelés és földhasználat

  Helka és Kelén

  Diáktudósok konferenciái

  Tankönyvek - szép magyar nyelven

  Akadémiai bizottságok

  Gondolatok a Szent István Tervről

  Alternatíva, háromszázezer embernek

  Teljes hasznosulás

  Ipar, kereskedelem és pénzügy Gödöllőn a két világháború között

  Új számítógép park a gazdászkar hallgatóinak

  Megyénk sportkiválóságai

  Barátság karácsony
EGYETEMI
ÚJSÁG VIII. évfolyam 1-2. szám
 

Antal József az Év szerzője

A Mezőgazdasági Könyvhónap január 30-i megnyitóján kiemelt figyelem vetült a Mezőgazda Kiadónál megjelent Növénytermesztéstan című kétkötetes tankönyvre. Az ünnepségen dr. Antal József , a Szent István Egyetem professor emeritusa dedikálta az általa szerkesztett, 48 szerző munkáját dicsérő kiadványt. Ezt akár előre is megírhatta lapunk munkatársa, de nem tudta, hogy a vajdahunyadvári rendezvény meglepetést is tartogat alma materünknek: Antal professzor elnyerte az Év szerzője-díjat, amit Gráf József szakminisztertől vett át.

Szántóföldön az utóbbi fél évszázad mezőgazdasága kiváló minőségű, nagy terméseket ért el, fogalmazott a könyvhöz írt előszavában dr. Antal József. A jó és a biztos termések módszereinek túlzásai viszont a talajban, a környezetben, vagy a termések minőségében kisebb-nagyobb károkat is okoztak.

Az 1960-as és 70-es években az agrotechnika és a technológia "receptjei" a felsőfokú oktatásra is hatottak. Az alapozó tantárgyakat szintetizáló termesztéstan tananyaga háttérbe szorult és zömmel technológiai eljárásokról szóltak a tanárok előadásai. Az elmúlt évtizedek szakkönyveiben is a technológiai elemek kerültek előtérbe.

El kell ismerni, hogy az agráregyetemeinken és főiskoláinkon végzett agrármérnökök világra szóló terméseket értek el gazdaságaikban nem csak búzából, vagy kukoricából, hanem többek között a kiváló minőségű vetőmagvak előállításából is.

Szántóföldjeinken a kiváló fajták és a nagy teljesítményű gépek segítségével a növekvő termések vesztese lett a talaj, mert:

- annál nagyobb a termés, minél több a felhasznált műtrágya,

- a növényvédő-szerek újdonságai és nagy választéka mindent megold,

- vetésváltás nélkül is lehet egymás után ugyanoda vetni kukoricát, búzát, stb.

A felsorolást lehetne folytatni, helyette viszont tudomásul kell venni, hogy a talaj túlzott terhelése, az indokoltnál több műtrágya felhasználása számos helyen a felső talajvízréteg elnitrátosodásához, a talajok elsavanyodásához és környezetszennyezéshez is vezettek. De a termések minőségével szemben is merültek fel kifogások.

Mindezekért időszerű lett az agrár-felsőoktatás átszervezése, korszerűsítése. A szántóföldi növénytermesztés alapjainak ismeretére valamennyi agrárszakembernek szüksége van. Mindezekhez korszerű, egységes növénytermesztéstan tankönyv is szükséges.

*

(...) Nem véletlen, hogy a tavaly megjelent Növénytermesztéstan c. kétkötetes mű bevezetőjét így zárja:

"Végül a főszerkesztő kötelessége volt az eltérő idegen szakkifejezéseket - falun, városon egyaránt ismert - magyar szavakra és szakkifejezésekre átjavítani."

De nemcsak a szavak boronálásához ért, hanem a termőhelyismeretet is különleges módon sajátította el.

Rögtön a születése után, 1919-ben meggyőződhetett róla, hogy Marosbogát nagyon jó termőhely. Fürdött a szülői szeretetben és a Marosban, közben megfigyelte az öntéstalajokat, a vízeróziót, a vízparti galériaerdőket, a virágos réteket, kaszálókat. Mikor agrárdiplomás fiatalemberré cseperedett, 2 évig tanulmányozta a Radnai- és a Csiki-havasokban az erdőhatár feletti gyepeket, de az igazi terepmunka 1943-tól 1948-ig tartó katonasága alatt volt. Mindenféle talajt megfigyelhetett: a mészlepedékes csernozjomokat, a humuszkarbonát talajokat, az agyagbemosódásos barna erdőtalajokat, a réti talajok, a mocsári és az ártéri erdők talajait.

A hároméves hadifogság alatt behatóan elmélyülhetett a szoloncsákos réti talajokban, sőt a sztyeppesedő réti szolonyecekben is.

Ezután már valóságos nyaralás volt 1952-től a kiskundorozsmai homoktalajokkal, a csillagfürttel, a homoki babbal, a csicseriborsóval foglalkoznia. Ezt olyan magas szintre emelte, hogy kandidátus, majd az MTA doktora lett.

1974 óta egyetemi tanárként Gödöllőn több ezer hallgatónak adta át, s adja át mind a mai napig szaktudását, de szavak nélkül is tanulhatják tőle a diákjai a helytállást, a tartást, a szorgalmat, az ember és a természet iránti tiszteletet. Emellett tevékenysége az, hogy a Gödöllői-dombvidék szelíd lankáin keresi kora tavasztól késő őszig a gombákat.

Az év szerzője elismerő oklevél mellé szeretnénk átnyújtani Antal József professzor úrnak az 1 tonna gomba megtalálásához szükséges felfedezőút költségét, 100.000 forintot."

(Elhangzott a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, az Év szerzője-díj átadása alkalmával)

*

Az MTA Növénytermesztési Bizottsága és a SZIE MKK Növénytermesztési Intézete december 16-án, dr. Jolánkai Márton egyetemi tanár kalauzolásával mutatta be egyetemünkön a tankönyvet.

      2003 ® Szent István Egyetem Gödöllő