Szent István Egyetem
KAROK
A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN
GYORSKERESÉS
A SZIE OLDALAIN

VIII. évfolyam 9. szám


  Szenátusi döntések

  Új diákegyesület alakul

  Audi nap Gödöllőn

  Szükség lesz valamennyiünk együttműködésére

  Új erőgép a Gépmúzeumban

  Fórum a tandíjról

  Hiánypótló értelmiségképzés

  Az utolsó erdélyi talléravató

  Megtartó erővé vált a tudás

  Dr. Szabó Lajos kitüntetése

  Kapcsolatépítés Nyitrán

  Tanúkör dr. Füleky Györggyel

   Megtorpedózta a felsőoktatási törvényt az Alkotmánybíróság

  Krakkói impressziók

  Bosch

  Tisztaszoftver Program

  Svéd acél Gödöllőn

  Vállalkozói ismeretek

  Fiatal oktatók a gólyákért

  TÁJÉKOZTATÓ

  Ki kicsoda

  Óra a szabadban

  Romány Pál: A "Nagy Imre-tanszék" és utóélete

  Gráf: "Minden eurocent jusson el a gazdákhoz!"

  Meghívók doktori védésekre

   Ipar, kereskedelem és pénzügy Gödöllőn a két világháború között

   Akadálymentesítés az Ybl karon

  Jubilált a Marketing Intézet

  Kollégium: több mint egy park

  Hahota
EGYETEMI
ÚJSÁG VIII. évfolyam 9. szám
 

Gráf: "Minden eurocent jusson el a gazdákhoz!"

Közgyűlésre és szakmai tanácskozásra hívta tagjait szeptember 28-án a Gödöllői Egyetem Volt Diákjainak Baráti Egyesülete (GEDBE). A konferencián előadást tartott Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a délután szekcióülésen vitatták meg a résztvevők a magyar agrárium helyzetét, azzal a céllal, hogy javaslataikat átadják az FVM vezetésének, segítséget adva ezzel a kidolgozandó stratégiához.

R. G.

Dr. Molnár József rektor, a GEDBE elnöke a megjelenteket köszöntve elmondta, hogy az egyesület fennállásának tíz éve alatt sokat tett a végzett diákokkal való kapcsolattartás megerősítéséért. Mindennek korábban nem volt igazán hagyománya egyetemünkön; köszönet illeti mindazokat, akik szervezettebbé teszik ezt az együttműködést. Az új felsőoktatási törvény előírja a kapcsolattartást a végzett szakemberekkel.

- Egyetemünk fontosnak tartja a hagyományos agrárképzést, de egyre újabb területeket kapcsol be az oktatásba - folytatta intézményünk vezetője. - Ma már inkább természeti erőforrás-tudományi egyetemről beszélhetünk, amelynek munkájában fontos szerephez jut a jelentős cégekkel közösen kialakított regionális egyetemi tudásközpont. Nyitottunk az egészség-tudományok irányába is, melyek szorosan kapcsolódnak a környezettudományokhoz.

Dr. Vajdai Imre c. egyetemi tanár, a GEDBE titkára rövid áttekintést adott az egyesület tíz évének tevékenységéről és vázolta a jövő feladatait. A beszámoló után dr. Molnár József jubileumi okleveleket adott át, majd Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nagy érdeklődéssel várt előadása következett.

A miniszter az Európai Unióhoz történt csatlakozás tapasztalatairól beszélt az agrárgazdaságban és a vidék életében. Mint mondta, e tapasztalatok birtokában a következő hét év feladatait kell felvázolni.

- A csatlakozásra történő felkészülésünk a felemásnál is rosszabbra sikerült, kormányzattól függetlenül - fogalmazott Gráf József. Mint mondta, talán a jogi kodifikáció volt jobb. Mára felszámolták a gazdákkal való közvetlen kapcsolattartás hiányát.

Gráf József hangsúlyozta: hagyományos piacainkon kell megtalálni a lehetőséget arra, hogy értékesíteni tudjuk azt a termékmennyiséget, amit az Európai Unió piaca nem tud felvenni. Már növekszik a mezőgazdasági exportunk Oroszországba. Az orosz piacon a magyar áru hagyományosan ismert és elfogadott. Fizetőképes kereslet van áruinkra, de nem kis versenyben kell helytállnunk. Cukorgyári technológia, baromfitelepek, sertésvágóhíd és húsfeldolgozó exportjáról is szó van. Beszállítóként mindenkire számítanak. A horvát piac elsősorban húst igényel a turistaszezonban.

Az előttünk álló hét évről szólva Gráf József elmondta, hogy a különböző támogatásokkal összesen 2700 milliárd forintnyi összeg érkezik a magyar agráriumba, amit kiegészít még az önerő és hitelek felvételére is van lehetőség. Óriási a felelősség, hogyan és mire használjuk fel ezt az összeget. Elsődleges a technikai és technológiai versenyhátrány lefaragása. Így például az egy hektárra jutó eszköz nálunk csak egynyolcada az osztrákokénak. Ide tartozik az üvegházas termesztés is, amihez bővíteni kell a hőforrásokból származó energia felhasználását. Fejleszteni kell az állattenyésztési technológiát. Nagy szerepet kap a humán erőforrás: innovatív, új termékeket előállító mezőgazdaságnak kell létrejönnie.

Szem előtt kell tartani a fenntartható gazdálkodás céljainak szolgálatát. Mi szerencsére nem terheljük annyira a környezetet, mint Nyugat-Európában tapasztalni, de a trágyakezelést nekünk is meg kell oldanunk. Figyelmet kell fordítanunk az erdősítésre, a belvíz kezelésére.

A kormányzat nagyobb összeget szán az állattenyésztés fejlesztésére. A juhászatban már újra egymillió fölött van az állomány. A szarvasmarha-ágazatban a tej alacsony felvásárlási ára a legnagyobb megoldandó gond.

A szőlészetben százezer hektár művelésére van lehetőségünk. A versenyhelyzetben a minőségi bor és az asztali bor felső kategóriájában tudunk helytállni. Meg kell találnunk azokat a támogatási formákat, amelyek az exportot segítik.

A miniszter elmondta: sikerült megküzdenünk a beáramló silány termékekkel; ma már az üzletek 65 százalékban magyar árut kínálnak, a magyar tulajdonú áruházak esetében pedig 85 százalék ez az arány. Végül Gráf József ígéretet tett arra, hogy felgyorsítják a kifizetéseket, elérhetőbbé teszik a támogatásokat. Megfelelő átcsoportosításokkal el kell érni, hogy ne maradjanak a források az Európai Uniónál; a kormányzat arra törekszik, hogy minden eurocent eljusson a gazdákhoz.

Fitori Sándor felvételei

      2003 ® Szent István Egyetem Gödöllő